

A húsvét évről évre a megváltás üzenetét hozza el a keresztény emberek számára. A húsvét ugyanakkor tavaszünnep is, amelyben termékenységvarázsló népszokások élnek tovább. A világörökségi falu aparaja-nagyja kiveszi a részét az ünneplésből és mulatságból, így köszöntve az ünnepet, hirdetve a megtisztuló embert és a megújuló természetet.
Nagyszombat a vallási szertartások jegyében telik, illetve új szobrot is avatnak a faluban: Tóth Dávid Életfa című alkotását. Húsvétvasárnap reggelén szabadtéri szentmise és díszes feltámadási körmenet jelzi a fesztivál nyitányát, majd kezdetét veszi a hamisítatlan húsvéti locsolkodás, amolyan eredeti hollókői módon: kútból és vödörrel. Az ófaluban mindkét napon hagyományőrző együttesek, néptáncosok, népzenészek elevenítik fel Palócföld tradicionális húsvéti népszokásait és gazdag hiedelemvilágát. Színpadra lép egyebek között a Muzsla néptáncegyüttes, a varsányi Muskátli népdalkör, a Nógrád Néptáncegyüttes, a Rakonca gyermek-néptáncegyüttes Fülekről, Szvorák Katalin népdalénekes, a híres Csillagszeműek gyermek-néptáncegyüttes, valamint a Cimbali Band.
A gazdag folklórprogramot kézműves bemutatókkal egybekötött népművészeti vásár, ínycsiklandó gasztronómiai bemutatók és – nemcsak gyerekeknek szóló – népi ügyességi és sportjátékok teszik teljessé.
Vártúra Csák Máté nyomában
Aki a locsolkodás „veszélyei” és a sokadalom elől inkább elmenekülne, felsétálhat a falu fölé magasodó várba. Csák Máté egykori birtokán ma vármúzeum, panoptikum, fegyverterem, várkápolna és kőtár fogadja a látogatót.