


A Liszt Ferenc és a „czigány zene” című tárlat kiindulópontja a nagy zeneszerző A czigányokról és a czigány zenéről Magyarországon című, 1861-ben megjelent könyve. Központi kérdése annak vizsgálata, hogy cigány muzsikusok közreműködésével miként teremtődött meg nemzeti kultúránk egyik megkerülhetetlen eleme: a „magyar” zene.
A kiállítás a múzeum négy helyszínén, egymáshoz lazán kötődő térben látható. A bemutatás két úton halad: a zene és a tánc történetén, illetve ezek képzőművészeti ábrázolásán keresztül. A zene- és tánctörténet dokumentumait három zenehallgató fülke teszi élményszerűvé, ahol verbunkosok, csárdások és az ezek inspirációit őrző Liszt-művek csendülnek fel. Az első emeletre felvezető lépcsőházban és az emeleti folyosón a XIX. század közepének, második felének festményeiből és azok nyomataiból, metszeteiből látható kisebb gyűjtemény. Az emeleti körfolyosó végén található vetítőteremben a kiállítás témájához kapcsolódó filmeket (Szerelmi álmok; Liszt Ferenc, Cinka Panna) tekinthetünk meg mozikörülmények között. Az állandó kiállítás előtt pedig olyan XIX. századi néprajzi (elsősorban pásztorművészeti) tárgyakat csodálhatunk meg, amelyek mulatozó, táncoló parasztok és zenélő cigányok stilizált életképeit ábrázolják. A diavetítő programban híres cigány zenészek és az őket foglalkoztató budapesti vendéglátóhelyek elevenednek meg a látogató előtt.