A települést először 1349-ben említik I. Lajos egy adománylevelében, sőt honfoglalás kori lovassírt is feltártak itt a XX. század elején. Nevét 1868 óta írják Gödöllőnek, addig a szó különböző kiejtésű változatai voltak forgalomban. A település a török időkben teljesen elpusztult, majd a 18. században indult virágzásnak, amikor földesura, Grassalkovich Antal birtokai központjává tette. Ő építtette a kastélyt, s a város műemlékeinek jó része is a Grassalkovichok korából származik. Gödöllő 1763-ban mezőváros lett. Vásárai és földrajzi fekvése a környék központjává tette az Alföld és a Felvidék között. A Grassalkovich-család 1841-ben kihalt, a birtokok végül egy belga bank tulajdonába kerültek. Az 1848-as szabadságharc idején a kastély Windisch-Grätz szálláshelye, majd az isaszegi csata után Kossuth Lajos főhadiszállása volt, aki itt fogalmazta a függetlenségi nyilatkozatot.
Gödöllő története a kiegyezés után fordult a legendás korszakába: a magyar állam visszavásárolta az uradalmat a belga banktól, és koronázási ajándékként állandó használatra felajánlotta az uralkodó családnak. I. Ferenc József és Erzsébet királyné („Sisi”) örömmel vette birtokba a gyönyörű barokk kastélyt, amely a királyi család egyik kedvenc nyaralóhelye lett, több nyarat is itt töltöttek el, Erzsébet királynénak pedig egyenesen a kedvence volt.
A kitüntetett királyi figyelem hatása gyorsan megmutatkozott a település életében is: kiépült a vasúti kapcsolat, Gödöllő 1884-ben nagyközség lett, 1911 óta pedig HÉV-vonal is összeköti Budapesttel.
A háborúk nem tettek jót ennek a kastélynak sem, főhadiszállásként vették igénybe, a két világháború között pedig Horthy Miklós rezidenciája volt. Ebben az időben Gödöllő neves eseménynek adott otthont: itt rendezték az 1933-as cserkészdzsemborit, amelynek folytatásaként Gödöllőn látható az ország egyetlen cserkészgyűjteménye.
Sajnálatos módon 1945 után a Grassalkovich-kastélyba szovjet laktanya és szociális otthon költözött. Gödöllő pedig – 1961 óta város! – a szocialista városfejlesztés nyomán iparosodó, panelépületetekkel beépített új arculatot kapott. Ha ennek nyomát mára eltüntetni nem is lehet, a történelmi események ismeretében egészen más szemmel nézzük ezt a hangulatos kisvárost, amely az utóbbi évtizedekben alapos „ráncfelvarráson” esett át. A leglátványosabb átalakuláson a királyi kastély ment át, az elmúlt években felújították a Gizella- és a Rudolf-szárnyat, az egykori Erzsébet-verandát, a 2011-es soros magyar EU-elnökség plenáris ülésére pedig korszerű konferenciateremmé alakították át a lovardát. A kastély korhű képet ad a fejedelmi lakosztályok pompájáról, az arisztokrácia kultúrájáról. Ma is működik itt az ország egyik első kőszínháza – amelyet korhűen helyreállítottak és különleges technikával szereltek fel –, operaelőadásoknak ad otthont. A kastély parkja is visszakapta eredeti formáját és szépségét.
A kastély mellett ma már a királyi váró is valódi monarchiabeli hangulatot áraszt, a korábban lepusztult vasúti váró ismét eredeti szépségében – múzeumként, idegenforgalmi létesítményként – funkcionál, a városiak egyre inkább magukénak érzik, ahol kiállításokat, koncerteket, előadásokat tartanak.
Érdemes felfedező sétára indulni Gödöllő belvárosába is, gyönyörű a város főtere sok virággal, szökőkúttal, vízjátékkal, jólesik itt megpihenni az őszi napsütésben. Itt látható a Világbéke-gong emlékműve is, amelyet 2008-ban – Európában elsőként – Gödöllőnek adományozott az Indonéz Világbéke Bizottság.
Ha szánunk rá néhány percet, a belvárostól rövid sétával az Erzsébet-parkba érünk, ahol Erzsébet királyné egész alakos szobra várja a fényképezkedő turistákat. A népszerű királyné tiszteletére gyakran rendeznek itt megemlékezéseket, a mögötte magasodó Erzsébet-szikla pedig kedvelt kirándulóhely. A Hamvay-kúria épületében működő városi múzeumban a gödöllői egykori művésztelep alkotóinak egyedülálló szecessziós gyűjteménye, valamint az országban egyetlen cserkészrelikviákat bemutató kiállítás tekinthető meg.
Zarándokok, lelki útkeresők számára a máriabesnyői kegyhely és a Budapestről odavezető Mária-út bejárása jelenthet spirituális élményt. Máriabesnyő jelentős zarándokhely. XVI. Benedek pápa a templomot 2008-ban „bazilika minor” rangra emelte, s azóta Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika néven búcsújáró hely. Híres a virágvasárnapi Besnyői passió vagy az advent elején Gödöllőre érkező Betlehemi lángátadási ünnepség.
Gödöllő mindezek mellett arra is büszke, hogy zöld város. Gyönyörűek és gondozottak a parkjai, a természet kedvelőinek ráadásul egy különleges látnivalót is tartogat: itt található az öreg vackor, amely 2013-ban Magyarországon Az év fája, az európai versenyben pedig II. helyezett lett. A városban egyébként nemcsak sétálni, hanem sportolni, biciklizni is lehet, egyrészt a város szívében lévő Alsó parkban és az Erzsébet parkban, valamint a város határában, a Pilisi Parkerdő Zrt. kezelésében lévő, 100 esztendős arborétumban is. Ide egyébként a természeti ritkaságok miatt is érdemes kirándulni. A gödöllői kistérség tavakban is gazdag vidék, a horgászok kedvelt paradicsoma.
Gazdag a város kulturális élete, rendezvényei többnyire kapcsolódnak a fontos várostörténeti eseményekhez. Ilyenek például az Antal-napi vigasságok és a Barokk kastélynapok, amelyek a kastélyépíttető Grassalkovich Antal emlékét, a Barokk hétvége pedig Mária Terézia látogatását idézi fel. Több rendezvény kötődik a királyi korszakhoz és Erzsébet királynéhoz is: az Ibolyanap, a Koronázási hétvége, a Vadásznap és az Adventi kastélynapok. A királyi kastély díszterme és lovardája a helyszíne a Nemzetközi Hárfafesztiválnak és a Liszt Fesztiválnak. A vendégeket színvonalas, a nemzetközi konyhát és helyi ételeket egyaránt kínáló éttermek, cukrászdák várják Gödöllőn és környékén. A város ma már nem csak az átutazó az turisták fogadásra van felkészülve, kényelmes szállások állnak rendelkezésre, a belvárosban patinás, műemlék épületben kialakított szálloda fogadja a vendégeket.
Osváth Sarolta
Közlekedés – Az utazás Gödöllőre Budapestről gépkocsival fél, HÉV-vel háromnegyed órát vesz igénybe. A város elérhető az M3-as autópályáról, illetve az M0-ás körgyűrűről is. A gödöllői HÉV igazi közlekedési kuriózum: a vonatok fordított rendszerint járnak, vagyis a menetirány szerinti bal oldalon közlekednek.
Azok számára, akik szeretnének többet tudni Gödöllőről, hasznos információkat tartalmaz a nemrég elkészült Guide and hand, okostelefonos alkalmazás, ami 24 élménypontot, a város legfontosabb látnivalóit fűzi egy sétaútvonalra. Az alkalmazás a város honlapjáról QR-kód segítségével letölthető.