Sárvár: több mint fürdő – ItthonOtthonVan.hu

ItthonOtthonVan.hu

Ma 2017. június 26., hétfő, János napja van.

Rovatok

Régiók

Sárvár: több mint fürdő

Történelmi séta a Nádasdyak nyomában

Megjelent: Itthon Otthon van, 2014. október
Izgalmas történelmi emlékek, vár és múzeum, értékes növényekkel teli arborétum és kitűnő gyógyvíz – kell ennél több ahhoz, hogy jól érezzük magunkat? Irány Sárvár, a nyugati határ közelében, ahol emlékezetes, élményekben gazdag napokat tölthetünk. Ideális hely az őszi kikapcsolódáshoz, nem véletlen, hogy a kereskedelmi vendégéjszakák alapján Sárvár a hetedik legnépszerűbb település Magyarországon.

Sárvár mint gyógyfürdőváros előkelő helyet foglal el az ország turisztikai térképén. A város legfontosabb vonzereje kétségtelenül a kétféle gyógyvíz, amely a Sárvár környékén lévő a forrásokból feltör. Az egyik 43 °C-os 1200 méteres mélységből, a másik 2000 méterről tör a felszínre, ez utóbbi magas sótartalmú 83 °C-os gyógyvíz. A 83 °C-os gyógyvíz fontos alkotórésze a nátriumklorid, a hidrogénkarbonát, a jód, a bróm, a fluor és számos nyomelem. A magas sótartalmú gyógyvízből lepárlással állították elő a híres Sárvári Termálkristályt. A sós kádfürdő hatékonyan alkalmazható egyes mozgásszervi, nőgyógyászati és bőrgyógyászati megbetegedések esetén. A 43 °C-os alkáli-hidrogénkarbonátos gyógyvíz főként nátriumkloridot, hidrogénkarbonátot, nyomelemeket tartalmaz. Szintén kiváló mozgásszervi megbetegedések gyógykezelésére, rehabilitációs betegségek, sportsérülések utókezelésére, neurológiai panaszokra és izomlazító fürdésre. Sárvár magas színvonalú gyógyturizmusa vonzza a gyógyulni vágyókat, több nívós szálloda várja a vendégeket gyógy- és wellness-szolgáltatásokkal. A város gyógy- és wellnessfürdője minden korosztály akár egész napra szóló programot kínál.
Sárvár vendégeinek nem kell attól tartaniuk, hogy ha „belefáradtak” a fürdőzésbe, nem találnak egyéb kikapcsolódási lehetőséget. Sőt sokakat éppen azért vonz a város, mert különleges látnivalóvalókkal is kecsegtet. Mielőtt sétára indulunk, érdemes megismerkedni a város gazdag történelmével. Talán nem meglepő, hogy már az őskorban is lakott hely volt, majd a bronzkorból is származnak leletek az ember jelenlétéről. A rómaiak is belakták a területet, a mai Sárvártól kissé északra Bassania néven alapítottak települést, ennek nyomait a híres borostyánút mentén a Rába átkelőjénél találták meg. A honfoglalás után a magyarok a német támadások ellen földvárat építettek, ezt 1192-ben említik először a régi oklevelek. A vár 1320-ig királyi tulajdonban volt, majd különböző magyar nemesi családok birtokolták, 1534-ben Kanizsay Orsolya hozományaként Nádasdy Tamás révén a Nádasdy-család birtokainak része lett. Ekkor kezdődött a vár és a város fénykora. A humanista arisztokrata iskolát és nyomdát alapított, ez utóbbinak Sylvester János volt a vezetője. Ő nyomtatta ki 1541-ben az Újtestamentumot. A Nádasdy-birtokon hunyt el és a vár földjében helyezték végső nyugalomra Tinódi Lantos Sebestyént 1556-ban. Fiuk, Nádasdy Ferenc volt a híres törökverő „fekete bég”, felesége pedig az állítólagos rémtetteiről hírhedt Báthory Erzsébet. A Nádasdy-vár múzeumának névadója Nádasdy III. Ferenc országbíró, aki nemcsak Magyarországon, hanem Európában is ismert mecénás volt. A Habsburg-ellenes Wesselényi-féle összeesküvésben való részvételéért kivégezték 1671-ben, vagyonát, közte impozáns műkincsgyűjteményét elkobozták. A múzeumot 1951-ben hozták létre, a sárvári Nádasdy-vár három emeleti szárnyán várja látogatóit állandó és időszaki kiállításaival. A város szívében lévő vár nemcsak impozáns látvány és a történelmi idők tanúja, hanem kellemes és tartalmas program is. Órákat lehet eltölteni a középkori falak közt, hogy bepillantást nyerjünk a híres magyar arisztokrata család életébe, képet alkossunk a város, sőt az ország történetében betöltött szerepéről. A múzeum dísztermében megcsodálhatjuk a híres fekete bég a törökök ellen vívott csatáit ábrázoló freskókat. A huszárkiállítás – amely nemzetközileg is egyedülálló – a legmagyarabb fegyvernem történetét, a Nádasdy- és több magyar huszárezred hagyatékát tárja elénk. Láthatjuk kiemelkedő alakjait, egyenruhájukat és fegyvereiket. A kiállítás alapját 1983-ban rakták le, amikor a Nádasdy-huszárezred tisztikara a múzeumnak adományozta egykori soproni tiszti étkezdéjének a felszerelését, emlékanyagát. Az adományozás után a többi huszárezred tagjai, illetve leszármazottai is számos tárgyat és dokumentumot adtak át a múzeumnak. A másik különleges gyűjtemény gazdag anyaga Magyarország térképi ábrázolásait követi nyomon a XVI. századtól. A Nádasdy Ferenc Múzeum legbecsesebb darabja a Nádasdy-óra, amely Rajottné Nádasdy Erzsébet önzetlen adománya, az első és egyetlen olyan műtárgy, amely a családi hagyomány szerint az egykori birtokos család hagyatékához tartozik. Az ajándékozás nemes gesztusa egyedülálló és egyben példamutató a mai gyakorlatban. A több évszázadig a család tulajdonában álló műtárgyat a múzeum nagy becsben tartja. Különleges világba kerülünk, ha megmásszuk a toronyba vezető fa csigalépcsőt: az első emeleten gyönyörűen festett pihenőszobába érkezünk, a fal minden négyzetcentiméterét XVIII. századi tudományokat allegorikusan ábrázoló színes freskó borítja, melynek ihletője a bécsi császári könyvtár kupolafestménye volt. Az első emeleti toronyszoba díszítését a vár egykori tulajdonosa, Szluha György rendelte meg a XVIII. század közepén a bécsi festőakadémián tanult Joseph Ignaz Mildorfertől. Valószínűleg a terem a csendes visszavonulásra adott alkalmat a vár egykori urának. A második emeleten a Nádasdy Ferenc Múzeum színes diagyűjteményének olyan darabjait mutatják be, melyek Sárvár hatvanas és hetvenes évekbeli időszakát eleveníti meg. A felső toronyszobából pillantást vethetünk a városra és a várparkra. A vár utolsó, királyi tulajdonos családjának, a bajor Wittelsbachoknak hagyatéka szintén magával ragadó. A történeti üvegkiállítás számos ország és korszak üvegművészetének jeles darabjaival kápráztat el.

Osváth Sarolta

 

Sárvár több régi épültét is érdemes megnézni: a Szent László római katolikus templom középkori eredetű; 1645-ben a Nádasdyak építtették át, később is több átalakításon esett át, míg a jelenlegi klasszicista formája kialakult. Előtte egy 1701-ben készült Krisztus-oszlop áll. A közelében találjuk a város első, 1535-ben alapított iskoláját. Az egykori Sár község 1454-ben már létező római katolikus templomát Szent Miklósnak szentelték, mellette található Tinódi Lantos Sebestyén sírja. A felújított városközpont a városháza klasszikus épületével, a harangokkal és a szökőkúttal ugyancsak kedvelt pihenőhelye a város lakóinak és a turistáknak.

 

Aki szereti a különleges növényeket, annak a sárvári arborétumot ajánljuk: a csaknem tíz hektár területű kertet 1802-ben alapították. Nemesítőtelepén 520 négyzetméteres növényház és mintegy ezer négyzetméteres tenyészkert működik.

Szálláskereső
Keresés

Régió

Akció típusa

Hirdetés

© 2004–2017 Feszt-House Kft. | Médiaajánlat | Impresszum