Eleve nem mindegy, hogy ki milyen nyugdíjat kap, milyen nyugellátásban részesül. Más előírások és korlátozások, valamint eltérő járulékfizetési szabályok vonatkozhatnak rá, attól függően, hogy milyen címen kapja a nyugdíját. Aki öregségi nyugdíjas, viszonylag egyszerű a helyzete: 2015-ben is teljesen szabadon végezhet keresőtevékenységet. Ez azt jelenti, hogy maradék nélkül felveheti a teljes nyugdíját és mellette a fizetését is, amelyet más munkavállalókhoz hasonlóan adó- és járadékfizetési kötelezettség terhel. Érinti a 16 százalékos személyi jövedelemadó, a 10 százalékos nyugdíjjárulék és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási járulék. A munkaadót pedig 27 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli. A nyugdíjfolyósítás szüneteltetése a nyugdíjas munkavállalóra három százalék egészségbiztosítási járulékfizetést ró. Gyakori, hogy a nyugdíjasok vállalkozóként dolgoznak tovább. Ennek sincs akadálya, a kiegészítőtevékenységként végzett vállalkozói munkát azonban egészségügyi szolgáltatási járulék terheli, összege havi 6810 forint. A nyugdíjas teljes jogú vállalkozó, ha havonta járulékköteles jövedelmet vesz fel, 10 százalék nyugdíjjárulékot köteles fizetni.
Más szabályok vonatkoznak azokra a nyugdíjasokra, akik még nem töltötték be a számukra előírt nyugdíjkorhatárt, azaz 2015-ben még nem jogosultak öregségi nyugdíjra. Így ha ők munkát akarnak vállalni az ellátásuk, járadékuk mellett, akkor más szabályok alapján tehetik azt meg. Jellemzően, ha az ellátás mellett végzett munkából származó éves jövedelem nem éri el az aktuális minimálbér 18-szorosát (2014-ben évi 1,827 millió forint volt), akkor a korhatár előtti nyugdíj, illetve ellátás, járadék is korlátozás nélkül felvehető. A munkabért ebben az esetben minden elvonás érinti, amely a fizetéseket rendesen terhelni szokta. Amikor a fizetés eléri a megjelölt határt, akkor az azt követő hónap első napjától az adott év december 31-ig szüneteltetik a korhatár előtti nyugdíj folyósítását. Ez a szabály érvényes a 40 éves kedvezményes szolgálati idővel nyugdíjba vonult nők esetében is, ha még nem érték el az öregségi nyugdíjkorhatárt.
A nyugdíj melletti munkavállalás a közalkalmazottak, köztisztviselők közszolgálati ügykezelők, bírók, igazságügyi vagy ügyészségi alkalmazottak, fegyveres erők alkalmazottai számára a legkedvezőtlenebb: nyugellátásukat a munkavégzés időtartamára felfüggesztik.
A rehabilitációs ellátásnál a törvény munkaidőkorlátot ír elő: ha valaki rehabilitációs ellátást kap, akkor a heti munkaideje nem haladhatja meg a 20 órát. Ha ennél többet dolgozik, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt, az ellátását felfüggesztik. A rokkantak esetében viszont az ellátás folyósításánál a jövedelmet veszik figyelembe: a hatályos szabály alapján a rokkantsági ellátás melletti jövedelem három egymást követő hónapon keresztül nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát. Ha mégis, az ellátást azonnal megszüntetik. A rokkantnyugdíjasok és a rehabilitációs járadékosok járulékfizetése attól függ, hogy milyen jogviszonyban dolgoznak. Ha valaki egyéni vállalkozóként tevékenykedik, akkor a minimálbér után legalább 10 százalék nyugdíjjárulékot, a minimálbér másfélszerese után 8,5 százalék munkaerő-piaci és egészségbiztosítási járulékot fizet, a szociális hozzájárulási adót pedig a minimálbér 112,5 százalékára vetik ki.
Kedvezmény is van: a megváltozott munkaképességű vállalkozók és munkavállalók után szociális hozzájárulási adókedvezmény érvényesíthető, amely a bruttó munkabér, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százaléka.