ItthonOtthonVan.hu

Balatonboglárt ma­­gunk mögött hagyva Szőlőskislakon át Szőlősgyörökre vezet az út. A települések neve is elárulja, évszázadok óta foglalkoznak szőlőműveléssel e tájon. A falu határában húzódó pincesoron – a dél-balatoni borúthoz csatlakozva – többen foglalkoznak vendéglátással is, a zamatos borok mellett házias ízek és szíves vendégszeretet marasztalja a turistát. A Trunkó és a Koltai családi pincészetek számos versenyen öregbítették már a somogyi bor hírnevét, s a község határában építi új pincészetét, birtokközpontját a – kissé egyoldalúan – balatonboglári borászként közismert Légli Ottó, a 2010-es év bortermelője is.
A szomszédos Gyúgy falucska alig háromszáz lelket számlál. A dombtetőn álló középkori temploma – amelyet 1230-ben szenteltek fel – már messziről fehérlik. 2000 és 2002 között gyönyörűen felújították, s vele együtt újjáéledt a híres gyúgyi búcsú is, amelyet az idén június 4-én tartanak. Megrendezik a „tökös kányás” ételek főzőversenyét is, régen ugyanis előszeretettel élcelődtek azzal, hogy mivel ilyenkor még csirkét vágni nem lehet, a gyúgyiak kányahússal kínálják a zarándokokat. Nos, varjú ma már biztosan nem kerül a vendégek tányérjára.
Somogyvár ma nem sokban különbözik a környező településektől, a középkorban azonban évszázadokon keresztül Magyarország egyik legjelentősebb szakrális és kulturális központja volt. A hagyomány szerint itt, a Kupa-hegyen emelte várát Koppány, Somogyország „hercege”. Később Szent László király hívására francia bencések alapítottak apátságot a gyönyörű fekvésű magaslaton, amelynek lábait akkoriban a Balaton hullámai nyaldosták, s ahonnan ma is pazar kilátás nyílik az északi part tanúhegyeire. Somogyvár jelentőségét mutatja, hogy a szent életű lovagkirályt 1095-ben kívánságára itt temették el, majd 1106-ban innen szállították örök nyughelyére, Váradra.

Programajánlat
Június 24–26.: Szent László-napok a somogyvári nemzeti történelmi emlékhelyen – kistérségi bor- és főzőverseny, szentmise, Örökség- és Beatrice-koncert