Szeptember az ország borvidékein az év legfontosabb időszaka, elkezdődik a szüret és a szüreti mulatságok szezonja. Ilyenkor különösen érdemes a világhírű Tokaj-Hegyaljára, erre a történelmi borvidékre látogatni, felejthetetlen élményeket szerezhetünk.
Az egyedi mikroklímával rendelkező, vulkanikus kőzeten alapuló, löszös talajú borvidékhez 11 ezer hektáros szőlőterület és 27 település tartozik. Tokaj-Hegyalja 2002 óta a világörökség része, a világon legelőször, 1737-ben megalakult zárt borvidék. Tokaj fejlődésében azonban nemcsak a bortermelés és a borforgalmazás játszott meghatározó szerepet. A település két jelentős folyó találkozásánál alakult ki, a Bodrog és a Tisza összefolyása évszázadokon át fontos átkelőhellyé, vízi szállítási útvonallá, közlekedési csomóponttá tette. Tokaj volt a Kelet-Felvidék és a Kelet-Alföld között zajló szekérforgalom legfontosabb kapuja. Tokaj fejlődésében jelentős szerepet játszott a só is, a máramarosi és az erdélyi só szárazföldön és a folyókon ide érkezett, itt rakták ki és tárolták, majd és az erre itt létrehozott királyi hivatal osztotta el. A tokajihoz mérhető jelentőségű és szerepkörű átkelőhely a Tiszán csak Szolnokon és Szegeden volt.
A városról az első írásos emlék 1067-ből származik, I. Géza király egy oklevele, mint révet említi, 1073-ban pedig Tokaj már a település neveként szerepel. Jó egy évszázaddal később III. Béla király névtelen jegyzője, Anonymus is hivatkozik rá, Gestájában Hímesudvarként emlegetett várát nevezi meg. Tokajban a szőlőtermesztés gyökerei is a XI. századig nyúlnak vissza. Később a település több nemesi család tulajdonába került, birtoka volt a Hunyadi- és a Szapolyai-családnak is. A tokaji bort II. Rákóczi Ferenc fejedelem a szabadságharc idején diplomáciai eszközként használta, többek között XIV. Lajos francia királyt is megajándékozta tokajival. Több uralkodó – köztük Nagy Péter orosz cár, Katalin cárnő, II. Frigyes –, híres írók, költők, művészek – így Voltaire, Goethe és Schubert – is rajongott a tokaji borokért.
A városba érkezve meglepődünk a belváros hangulatos, barokk báján, amelyhez lenyűgözően szép hátteret nyújt a két folyó és mögöttük magasodó Kopasz-hegy, az oldalán lefutó szabályos szőlősorokkal. S akkor még nem beszéltünk a tájba illő gyönyörű pincékről, az utóbbi húsz évben felújított régi-új épületekből álló pincészetekről. Igazi különlegesség az úgynevezett Szerelmi-pincesor, amely a magyar honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére épült. A pincékben speciális nemespenész érleli az édes aszúbort és a szamorodnit. Egyéb látnivaló is bőven akad, ha végigsétálunk a város főutcáján, amelyet Derék utcának neveznek. Számos apró bolthelységet láthatunk, amelyek Tokaj élénk kereskedelmi életének máig őrzött emlékei. A főtéren áll a római katolikus templom (1913), de itt találjuk a református templomot is. Mindkettőbe érdemes benézni, mint ahogy a tér sarkán található Rákóczi-pincébe, ahol a helyi hagyomány szerint a Szapolyai Jánost királlyá kikiáltó országgyűlés zajlott 1527-ben. Ne hagyjuk ki a régi görög kereskedőházban lévő Tokaji Múzeumot sem, nagyon értékes egyházi gyűjteményt őriz. A múzeummal szemben lévő kávézóban üljünk le egy zamatos kávéra és kóstoljuk meg a szezonnak megfelelő gyümölcsökkel készült pitéket. A borkóstolás szinte „kötelező” program, ne álljunk ellent, ha a borházak dűlőtúrára vagy borkóstoló estre invitálnak. Nem fogjuk megbánni! Nagy élmény a sétahajózás a Bodrogon és a Tiszán, a sportosabbak akár evezhetnek is. Nagyon népszerűek a kerékpártúrák, kiépített kerékpárút vezet a töltésen, de a dombok között is tekerhetünk egy jót.
Tokaj-Hegyalján és közvetlenül Tokajban is szinte egymást érik a rendezvények, fesztiválok egész nyáron. A tavaly elkészült Tokaj Fesztiválkatlan az idei nyáron fantasztikus programokkal vonzotta a közönséget, helyszíne volt a több városban zajló hagyományos Zempléni Fesztiválnak is. Az őszi tokaji szüreti napokat az idén október 2–4. között tartják.
Látnivalók még: Finánc-dombi kilátó, Rákóczi-pince, Rákóczi–Dessewffy-kastély, az egykori zsinagóga, ma kulturális és konferenciaközpont, Paulay Ede Színház, zsidó temető, Jézus Szíve katolikus templom, Szent Miklós görög katolikus templom, régi ortodox templom, ma Tokaji Galéria, Tisza-híd, Rákóczi-kút, az elpusztult tokaji vár (Rákóczi-vár) maradványai.
Osváth Sarolta
A tokaji Múzeum állandó kiállításának legértékesebb része a Béres Béla egyházművészeti gyűjtemény. A tokaji esperes-plébános 1981-ben ajánlotta fel kedves városa múzeumának a nagy szakértelemmel több évtizeden át gyűjtött kollekcióját. A gyűjtemény változatos tárgyegyüttese reprezentálja az észak-magyarországi egyházművészetet (festmények, corpusgyűjtemény), figyelemre méltó az ikongyűjtemény és a hozzá kapcsolódó iparművészeti jellegű liturgikus tárgyak, valamint könyvek, német ősnyomtatványok, illetve fametszetekkel ékesített orosz, ukrán liturgikus könyvek sora.
Szüreti napok Tokajban
Tokaj 1932 óta ad otthont minden év októberének első hétvégéjén (2–4.) a szüret kezdetét megünneplő rendezvénynek. A három nap során egymást váltják a szórakoztató programok. Az eseménysor csúcspontja a szüreti felvonulás, amelyet kisbíró vezet fel és részt vesznek rajta fúvószenekarok, Tokaj-Hegyalja településeinek képviselői, borlovagrendek, szőlőkorona- és szőlőkoszorú-vivők, a szőlőművelés fázisait megjelenítő jelmezes csoportok, fogatok, hintók, Bacchus-figura, hegyaljai hagyományőrző egyesületek, különböző boros és szőlős installációk, kompozíciók. A szüreti felvonulás után a Tokaj-Hegyaljához tartozó 27 település polgármesterei összeadják azt a szőlőt, amelyből a következő esztendőben elkészül a polgármesterek bora.