Őszi séta Sárospatakon – ItthonOtthonVan.hu

ItthonOtthonVan.hu

Ma 2017. október 20., péntek, Vendel napja van.

Rovatok

Régiók

Őszi séta Sárospatakon

Fejedelmek, híres diákok és a bor városa

Megjelent: Itthon Otthon van, 2015. október
Sárospatak a világhírű Tokaj-Hegyalja világörökségi borvidék északi kapuja. Nevezik Bodrog-parti Athénnek, magyar Cambridge-nek és Szent Erzsébet városának is. Iskolai tanulmányainkból biztosan emlékszünk arra, hogy fénykora a Rákócziak nevéhez fűződik. S ha nincs más emlékünk róla, itt az ideje, hogy ellátogassunk a Bodrog-parti városba, amely ilyenkor ősszel számtalan látnivalót és kellemes szabadidős programot kínál.

A várost észak felől a Zempléni-hegység öleli körbe, keresztülfolyik rajta a Bodrog, amelynek partja hangulatos zöld sávot képez a város közepén. A helytörténeti kutatások szerint Sárospatak már az őskorban is lakott település volt, létezéséről az első írásos feljegyzések a kilencszázas évek elejéről származnak. Már 1201-ben szabad királyi városi rangot kapott Zsigmond királytól, később Mátyás király mint mezővárost vásártartási joggal ruházta fel.
Sárospatak legismertebb épülete a Rákóczi-vár, amely a fejedelmi család életében 1616–1711 között élte fénykorát. Az erődítményt eredetileg nem ők, hanem Perényi Péter koronaőr építtette az 1530-as években, a Rákócziak birtokába hozományként került, amikor I. Rákóczi György feleségül vette Lorántffy Zsuzsannát. Az épület kertjében még Balassi Bálint is énekelt, aki egyébként Perényi Péter rokona volt. A költő Sárospatakon vette feleségül az egri várvédő Dobó István lányát, Krisztinát. A vár két fontos történelmi esemény helyszíne volt, itt tartották 1708-ban az utolsó kuruc országgyűlést, Sub Roza nevű termében pedig a Wesselényi-féle összeesküvés tagjai találkoztak. (A szoba mennyezetét rózsák díszítik, innen az elnevezés: sub rosa, azaz a rózsák alatt, a kifejezés másik jelentése: „titokban”.)
Az épületegyüttest az elmúlt másfél évtizedben gyönyörűen rendbe hozták. Itt működik a Magyar Nemzeti Múzeumhoz tartozó Rákóczi Múzeum, amelyben a vár történetén kívül a Rákócziak dicső kora című kiállítás, amely a család történelmi jelentőségét és használati tárgyait mutatja be. Érdekes a habán kerámiáik bemutatója, és kihagyhatatlan a Vöröstorony, amelynek tetejéről páratlan panoráma tárul elénk a környező hegyek, a Bodrog és a Bodrogköz látványával. Akit érdekel Tokaj-Hegyalja és a bor, ne hagyja ki a szőlészeti-borászati kiállítást, amely az alagsorban található. A várkertben történelmi játszótér várja a gyermeklátogatókat. A vár környezetének legújabb épülete az ágyúöntő műhely, amely 2015-ben ICOMOS-díjat kapott.
Sárospatakról 1847-ben Petőfi Sándor is megemlékezett Úti leveleiben: „Délután értem Patakra. Szent föld. E város volt a magyar forradalmak oroszlánbarlangja. Itt tanyáztak a szabadság oroszlánjai. Először is a várat néztem meg, mely hajdan a Rákócziaké volt, most pedig valami Preczenheimé. A várból mentem a collegiumba... telt poharak és víg diákokhoz. Magam is hozzá láttam.”
A szintén Perényi Péter által alapított kollégium (1531) kezdettől fogva az ország legjelentősebb oktatási intézményei közé tartozott, amelyet bőkezűen támogatott Lorántffy Zsuzsanna, a pataki oktatás legnagyobb mecénása. Ő hívta a városba a kor legjelentősebb oktatási szakemberét, Comeniust. Az iskolában magas szintű oktatás folyt. Olyan tanítványok koptatták az iskola padjait, mint Kossuth Lajos, Móricz Zsigmond, Gárdonyi Géza, Bessenyei György, Szemere Bertalan, Tompa Mihály. A kollégium lenyűgöző nagykönyvtárát is a középkori mecénások alapozták meg, az idők során több mint félmillió kutatható kötet, dokumentum és más egyéb irat gyűlt össze. A legismertebb Lorántffy Zsuzsanna bibliája, amelyben több helyen látható a fejedelemasszony kézírása. A könyvtár klasszicista dísztermét Pollack Mihály tervezte.
Sárospatak történelmi városrésze nagyjából két utcát, valamint a várnegyedet foglalja magába. Itt azonban nem ér véget a látnivalók sora, hiszen Sárospatakon számos borász és borászat kínál jófajta borokat a városban, a szüret idején különösen érdemes néhány pincét meglátogatni. Kiemelkedő a világörökség részét képező XVI. században épült Rákóczi-pince a vár tőszomszédságában. Hegyalja egyik leghosszabb és legszebb pincéje 900 hordó befogadására alkalmas.

Osváth Sarolta

 

Ha meg kellene mondani, kinek az arcképe látható az ötszázas papírpénzen – anélkül persze, hogy a kezünkbe fognánk – valószínűleg sokan helyesen tippelnék meg, hogy II. Rákóczi Ferenc. De vajon tudjuk-e, mi látható a bankjegy másik oldalán? A sárospataki vár, a fejedelmi család birtokainak egyik ékessége, amely ma a borsodi város legfőbb nevezetessége.

 

A városnézés és a borkóstolás fáradalmait jólesik a híres pataki Végardó fürdő 38 fokos termálvízében kipihenni. A Bodrogon nyáron élénk a vízisport-élet is. A város szülötte Szent Erzsébet, akinek emlékére pünkösdkor zarándokutat szerveznek. Kirándulásra ajánljuk a Megyer-hegyi tengerszemet, az egykori malomkőbánya magas falai közt kialakult tó különleges természeti látványosság.

 


Szálláskereső
Keresés

Régió

Akció típusa

Hirdetés

© 2004–2017 Feszt-House Kft. | Médiaajánlat | Impresszum