GödöllŐsz Fesztivál – ItthonOtthonVan.hu

ItthonOtthonVan.hu

Ma 2017. december 16., szombat, Etelka napja van.

Programsoroló

Rovatok

Régiók

GödöllŐsz Fesztivál

Megjelent: Itthon Otthon van, 2016. szeptember
A fővárostól harminc kilométerre fekvő gyönyörű kisváros látnivalói és programjai az utóbbi években egyre nagyobb hírnévre tettek szert. Gödöllő már nem csupán a budapestiek kedvenc kirándulóhelye, hanem az ország minden részéről érkeznek a vendégek szinte egész éven át. A következő két hónapban pedig a GödöllŐsz Fesztivál rendezvényein különösen sok meglepetés várja a látogatókat.

Szeptemberben és októberben több mint negyven művészeti program közül választhatnak az érdeklődők a GödöllŐsz Fesztiválon, amelyet hagyományteremtő szándékkal és a minőségi kulturális rendezvények iránti egyre nagyobb igényre alapozva immár második alkalommal rendeznek meg a városban. A gödöllői kirándulást érdemes a fesztivál rendezvényeihez igazítani. A nagyszabású rendezvénysorozat ugyanis szeptember 9-től november 12-ig több, már korábbról népszerű gödöllői eseményt, valamint számos új programot foglal keretbe. Részét képezik például a szep­tember 10–11-ig tartó Belvárosi napok, a Múzeumok Őszi Fesztiválja vagy az október 7–9. között zajló – Vigh Andrea nevével fémjelzett – hagyományos Nemzetközi Hárfa Fesztivál, valamint a Bogányi Gergely zongoraművészhez kötődő XV. Liszt Fesztivál is október 21–23 között. A GödöllŐsz Fesztivál  szeptember 9-én több nyitóeseménnyel veszi kezdetét: délután átadják a Gödöllői Városi Múzeum felújított termeit, és ekkor nyílnak meg a szintén megújult állandó kiállítások. Este hétkor a Gödöllői Királyi Kastély lovardájában Orff Carmina Buranaja csendül fel a Gödöllői Szimfonikus Zenekar, a Gödöllői Városi Vegyeskar és Gyermekkar, a Szent István Király Oratóriumkórus és a Talamba Ütőegyüttes Gödöllő előadásában. Az est szólóénekesei Sáfár Orsolya (szoprán), Gavodi Zoltán (kontratenor) és Haja Zsolt (bariton) lesznek.
Október 14-én különleges eseményre kerül sor: a rendezvénysorozat egyik legjelentősebb programjaként egyszerre öt különböző helyszínen nyílik kiállítás! Gödöllő várossá nyilvánításának 50. évfordulóját ünnepelve így tiszteleg a település művészeti és kulturális életét meghatározó Remsey-család előtt. A Gödöllői Városi Múzeum időszaki kiállítótermében a Remseyek híres bábszínházát mutatják be, amely a mese, a játék, a varázslat szerepét hangsúlyozza művészetükben. A Levendula Galéria tárlatán a Remsey-család tagjainak jelentős grafikai tevékenysége kerül előtérbe, a GIM-ház pedig a 2014-ben elhunyt Remsey Flóra kárpitjai mellett a textilművészetben újításként megjelenő fémszövéseit és Remsey Dávid textilre tervezett nagyméretű digitális nyomatait mutatja be. A Gödöllői Városi Könyvtár és Információs Központ a képi, írott és elbeszélt emlékek segítségével emlékezik a Remsey-családra, míg a Gödöllői Királyi Kastély Remsey Flóra stilizált természeti formákat dekoratív módon megjelenítő gobelinjeit, rajzait, terveit, valamint kárpitrekonstrukcióit tárja a látogatók elé.
A kiállítások sorát szeptemberben a GÖMB-alkotócsoport, októberben természetfotó-, novemberben pedig az ötvenéves város 50 pillanatát felelevenítő fotókiállítás gazdagítja.
A zene mellett Gödöllő a táncművészet fellegvára is kíván lenni: a műfaj kedvelői két nagyszabású produkciót is láthatnak. A Gödöllő Táncszínház október 7-én az Egri csillagok című táncjátékkal, október 23-án pedig az „56 csepp vér” című ünnepi produkcióval lép a közönség elé.
A GödöllŐsz Fesztivál zárókoncertjére is érdemes időben jegyet váltani:  november 12-én a kastély lovardájában a 25 éves jubileumát ünneplő Gödöllői Városi Fúvószenekar műsorát hallhatjuk. 
Az érdekes és színvonalas programok mellett – ha már ott járunk – szakítsunk időt Gödöllő nevezetességeinek megtekintésére. A gazdag látnivalók közül nem lehet kihagyni a Grassalkovich-, vagy más néven a Gödöllői Királyi Kastélyt, amely a város legismertebb nevezetessége.  Grassalkovich I. Antal gróf 1735-ben adott megbízást Mayerhoffer András építőmesternek a kastély megépítésére. A tehetséges osztrák építész új fejezetet nyitott a barokk kastélyépítészetben, amely  később több bővítésen is keresztülment és ma látható formáját a 19. század végére nyerte el.
Építészeti újdonságot jelentett, hogy a kastély impozáns homlokzata került előtérbe, és a gyönyörű díszkapun belépve tárul elénk a kastélybelső, U alakban elhelyezkedő épületszárnyakkal, amelyek a díszes kertet ölelik körül.
A  Grassalkovich-család férfiágának kihalása után több tulajdonosa is volt a kastélynak, végül a kiegyezés után 1867-ben királyi pihenőrezindenciának jelölték ki. A két világháború között a kastélyt Horthy Miklós kormányzó számára rendezték be. Napjainkban a kastély – több felújítási szakasznak köszönhetően – múzeumként látogatható, csaknem ezer négyzetméteres területen 23 szobát, teljesen helyreállított belső tereket és számos különböző méretű dísztermet láthatunk, ez utóbbiak különböző rendezvények helyszínei is.
A monarchiabeli Magyarországot, a barokk kor remekeit  bemutató enteriőrök, az Európában is egyedülálló Gödöllői Barokk Színház és a felújított Lovarda minden korosztálynak élményt jelent. 
A gödöllői kastélyt különösen szerette Erzsébet királyné, „Sisi”, aki rövid élete során 2000 napot töltött itt. Ismert, hogy mennyire sportos életet élt, imádta a lovakat, a lovaglást, a vadászatot. A királyi lovak márványfalú istállóban laktak, a királynő pedig a lovardában szinte cirkuszi merészségű lovas mutatványokat gyakorolt.
Erzsébet királyné halálát követően az országban több mint száz ligetet létesítettek. Érdemes elsétálni a gödöllői Erzsébet parkba, amely az elsők között, 1898 novemberében készült el. A fasorokkal övezett sétány végén áll a királyné szobra, Róna József szobrászművész alkotása 1901-ből. 

 

 A Remsey-család tagjai a gödöllői művésztelepen élő képzőművészek és bábjátékosok. 1934-ben az akkor 13 esztendős Remsey Iván alapította meg a Remsey Marionettszínházat, melyhez később fivérei, Gábor, András és a költő-drámaíró-festőművész édesapa, Remsey Jenő is csatlakozott. Az eleinte családi körben folyó tevékenység a háború után nagyobb méreteket öltött. 1947–1953 között a Gödöllői Erdőhivatal színháztermében játszottak. Műsorukon az Ezeregyéjszaka meséi, a Pinocchio, valamint humoros kabaréjelenetek szerepeltek, feldolgozták a Gólyakalifa két epizódját is. 1953-ban megvonták a hazánkban kevesek által művelt, magas technikai színvonalú marionettjáték működési engedélyét és ezzel a műfajt is megszüntették.
                                                                                                                                                               Magyar Színházművészeti Lexikon

 

 Gödöllő határában található a Máriabesnyői Nagyboldogasszony Bazilika, amely az egyik legjelentősebb hazai zarándokhely. A templomot eredetileg szintén Grassalkovich I. Antal építtette felesége felgyógyulásáért hálából a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére. A népszerű búcsújáróhelyet és legendás történetét azoknak is érdemes megismerni, akik nem zarándokként látogatnak el  a templomhoz.

Szálláskereső
Keresés

Régió

Akció típusa

Hirdetés

© 2004–2017 Feszt-House Kft. | Médiaajánlat | Impresszum