Nem kell belehalni – ItthonOtthonVan.hu

ItthonOtthonVan.hu

Ma 2017. december 16., szombat, Etelka napja van.

Rovatok

Régiók

Nem kell belehalni

Innováció a szívgyógyászatban

Jó hír, hogy a statisztikák szerint hazánkban a születéskor várható az átlagos élettartam 76 évre nőtt, köszönhetően egyebek között a kardiovaszkuláris terápiák fejlődésének. Rossz hír, hogy míg Nyugat-Európában a szívrohamot követően 75 perc telik el, amíg a beteg mentőt hív, nálunk ez négy óra, így sokan nem érik meg, hogy megmentsék őket!

A szívproblémák megfelelő időben való ellátása újabb nagy lépést jelentene, megközelíthetnénk akár a „80-asok klubját” is – tudtuk meg prof. dr. Merkely Bélától, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatójától. A professzor, aki egyben az Európai Kardiológus Társaság (ESC) elnökhelyettese is, elmondta, hogy az utóbbi húsz évben a szívgyógyászatban alkalmazott technológiák óriási fejlődésen mentek keresztül, s ma már annak, aki időben megkapja a megfelelő ellátást, nemcsak az életét tudják megmenteni, hanem jelentősen javítható az életminősége is.
A szív- és érrendszeri megbetegedések egyébként világszerte a vezető halálozási okok közé tartoznak, Magyarországon pedig az összes halálozás több mint a feléért a szív a felelős, miközben e problémák jelentős része megelőzhető lenne. A kardiovaszkuláris megbetegedések gyakoriságának hátterében az áll, hogy 2,5 millió embernek magas a vérnyomása, egymillióan cukorbetegek, a lakosság fele pedig túlsúlyos. Így nagy a valószínűsége annak, hogy mi magunk vagy valamelyik családtagunk szív- és érrendszeri betegségben fog szenvedni.
– Az is tény, hogy az emberek többsége nincs tisztában a tünetekkel. Még azok sem rendelkeznek ismeretekkel, akik a kockázati hányadba tartoznak. De számos esetben szembesülünk azzal is, hogy nem veszik elég komolyan a félreérthetetlen jelzéseket sem, abban bíznak, hogy majd elmúlik a fájdalom, és csak akkor kérnek segítséget, amikor majdhogynem késő. A késedelem nagymértékben rontja a túlélés vagy a gyógyulás esélyeit. Nagyobb tudatossággal, felvilágosítással lényegesen csökkenthető lenne a halálozási arány. A kardiovaszkuláris beavatkozások ugyanis ma már 90–95 százalékban tartós sikerrel járnak.
Éppen ezért érdemes a betegeknek is tájékozódni, milyen újfajta kezelési lehetőségek hódítottak/hódítanak tért az utóbbi években. A kardiovaszkulás technológiák esetében az innováció a miniatürizálás, az elektrofiziológiai beavatkozások, valamint az MR-kompatibilitás területén hozott komoly eredményeket. A fejlesztések azt is célozzák, hogy a betegek számára kevesebb kockázattal, nagyobb hatékonyságú beavatkozásokat tudjanak elvégezni. A miniatürizálás eredményeként a műtétek úgynevezett noninvazív  beavatkozások, amikor nincs szükség sebek ejtésére, és így a beteg gyorsabban felépül, kevesebb a műtéti szövődmény és csökken a halálozások aránya. A miniatűr pacemakerek például – alig két centiméteres, kis kampókban végződő eszközök – hosszú távon is megbízhatóan szabályozzák a szív működését. Mivel nincs szükség elektródákra, ez tovább csökkenti a szövődmények kockázatát, és lényegesen kisebb terhelést jelent a betegek számára. De létezik bőr alá „belőhető” diagnosztikai „jeladó” készülék is, amely folyamatosan szolgáltatja az adatokat a beteg aktuális állapotáról.
– Szinte nincs olyan ember, akinek élete során legalább egyszer ne lenne szüksége MR-vizsgálatra. Komoly előrelépés, hogy az új eszközök ezt nem zárják ki, sőt az MR-kompatibilitás ma már gyakorlatilag alapelvárás – hangsúlyozta dr. Duray Gábor PhD-kardiológus főorvos, a Magyar Kardiológusok Társasága aritmia- és pacemaker-munkacsoportjának elnöke, aki a Honvédkórház kardiológiai osztályán az elektrofiziológiai és pacemakerrészleget vezeti, amely a mininiatűr pacemakerbeültetéssel a világon az elsők közé tartozik.
Az orvosok arról is beszámoltak, hogy a nálunk fejlettebb, nyugati országokban jóval gyakoribb e fejlett technológiák mindennapi alkalmazása. A helyzet nálunk is biztató, az innováció ugyanis annak ellenére éri el hazánkat, hogy a finanszírozás korlátozott. Merkely professzor szerint lassan, de záródik az olló Nyugat- és Kelet-Európa között, és kis lépésekkel ugyan, de folyamatos a fejlődés a magyar kardiológiai beavatkozások számát és fejlettségét tekintve. Bár a magyar egészségügyi büdzsé szűkös, ma Magyarországon mindenki, akinek szüksége van rá, megkapja a neki járó ellátást – tette hozzá. A hat hazai elektrofiziológiai centrumban valamennyi szívritmuszavart képesek ellátni (például abláció, műbillentyűműtét), a pacemakerbeültetéseket végző centrumok száma pedig jelenleg 18, így viszonylag nagy számban végeznek beavatkozásokat. Az orvosok és a szakszemélyzet ezáltal nagy gyakorlatra tud szert tenni – magyarázta dr. Duray Gábor.
Mint megtudtuk, intenzív az együttműködés a terápiát alkalmazó orvosok és az eszközöket kifejlesztő vállalatok között. Sok esetben a szakemberek is részt vesznek a műtétben és a helyszínen nyújtanak technikai hátteret és tanácsadást a műtő orvosnak. Az orvosok részéről is komoly erőfeszítést és felkészülést igényel az új terápiák alkalmazása, a folyamatos szakmai továbbképzés, amelyet egyebek közt az innovatív technológiákat kifejlesztő Medtronic, a világ egyik legnagyobb orvostechnológiai eszközöket, szolgáltatásokat és megoldásokat nyújtó vállalata támogat. A cég egyik hazai képviselőjétől megtudtuk, hogy az orvosok az eszközök használatát a műtéti alkalmazás megkezdése előtt szimulátorokon keresztül is gyakorolhatják.

 

A hazánkban működő hat Elektrofiziológiai Centrumban és 18 Pacemaker Centrumban évente 7000 pacemaker-, 1500 ICD- és 3500 elektrofiziológiai beavatkozást hajtanak végre.

Szálláskereső
Keresés

Régió

Akció típusa

Hirdetés

© 2004–2017 Feszt-House Kft. | Médiaajánlat | Impresszum