Több százan látták idén Szulejmán szultán türbéjét – ItthonOtthonVan.hu

ItthonOtthonVan.hu

Ma 2017. december 16., szombat, Etelka napja van.

Programsoroló

Rovatok

Régiók

Több százan látták idén Szulejmán szultán türbéjét

Megjelent: Itthon Otthon van, 2016. november
Számos hazai és nemzetközi kutatócsoport, egyetemi hallgatók és a történelem iránt érdeklődők látogatták meg 2016-ban a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” emlékévben a tavalyi év nagy hazai régészeti szenzációját: a turbéki szőlőhegyet, ahol Szulejmán szultán egykori türbéjét, tehát sírhelyét fedezték fel.

Idén sem maradtak azonban abba a kutatások: feltárták Szokollu Mehmed által Szulejmán tiszteletére épített dzsámi maradványait, illetve a dzsámit U-alakban közrefogó halveti derviskolostor (tekke) északi szárnyát. Október végén téliesítik a régészeti feltárás helyszínét, megtekintésére várhatóan jövőre nyílik ismét lehetőség.

Számos jelentős tudós és történész látogatta már meg a szigetvár-turbéki feltárás helyszínét: nyáron például a Pécsett megrendezett Zrínyi korának emlékei és a kulturális turizmus fejlesztési lehetőségei a Dél-Dunántúlon című tudományos konferencia résztvevői és az oszmán dinasztia két leszármazottja, Kenizé Mourad francia írónő, valamint Mediha Nami Osmanoglu de Fernandez, Mexikó korábbi budapesti nagykövetének felesége érkezett Szigetvárra. Jártak az ásatáson a szigetvári konferenciájukra érkezett magyar írók és költők, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársai, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar oktatói, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Eötvös József Kollégiumának egykori kollégistái, a szarajevói Gázi Hüszrev-komplexum bosnyák szakértői, valamint eszéki és zágrábi horvát kutatók is megtekintették a turbéki ásatás helyszínét. Ugyanide látogattak a Magyar–Török Baráti Társaság tagjai és a Szigetvár 1566 nemzetközi emlékkonferencia résztvevői. Meglátogatta az ásatást az Óbudai Gimnázium tantestülete, a budapesti Gyulai István Általános Iskola diákjai, a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatói és mintegy száz zágrábi egyetemista, valamint több német PhD-hallgató. A Zrínyi-napok keretében továbbá minden érdeklődőt szívesen láttak vendégül a turbéki ásatáson.

Több mint 110 éve foglalkoztatta a tudósokat az Oszmán Birodalom legnagyobb szultánja szigetvári mauzóleumának, türbéjének pontos helye, amely nyom nélkül tűnt el, merült feledésbe az elmúlt évszázadokban. Három évvel ezelőtt a vizsgálatok teljesen új alapokon, elsősorban a geográfiai szemlélet következetes alkalmazásával kezdődtek meg. A lokalizációs munka homlokterébe elsőként a szigetvári vártól északra húzódó részen az Almás-patak partja, északkeleten pedig a turbéki Segítő Szűz Mária-templom és környéke került. Ezeket ugyanis az itt élők és a tudományos élet egyes szereplői is Szulejmán sátorhelyeként, egyben halálhelyeként és a keresett türbe helyszíneként tartották számon. A térinformatikai alapú vizsgálatok, amelyek a vízhálózatot, az úthálózatot és a földhasználatot is rekonstruálták, már a kutatások elején tisztázták, hogy korszakunkban, vagyis 1566 és 1689 között az Almás menti térség, mint időszakosan víz alatt álló terület alkalmatlan volt építkezésre és tartós megtelepedésre. Ezzel párhuzamosan az is kiderült, hogy a szintén vizenyős és sík helyen elhelyezkedő Segítő Szűz Mária-templom és környéke a várra való rálátás hiánya miatt ostromvezetési pontként nem jöhet szóba.

Az újonnan felkutatott és elemzett források és a már ismert dokumentumok újraértelmezése a turbéki-zsibóti szőlőhegyre terelte a további vizsgálatokat. A dokumentumok ugyanis a szigetvári vártól egy órányira, 4–5 kilométer távolságban, az egykor Zsibóthoz tartozó turbéki promontórium magaslatán, a szőlők és a kukoricaföldek határán jelölték ki azt a területet, ahol egykor a türbe és az azt körülvevő épületek állhattak. A türbét rejtő, a köznyelvben „Török sáncnak” nevezett erődről szerencsés módon fennmaradt források ráadásul arról is beszámoltak, hogyan kell elképzelnünk ezt az egykor a zarándokok által sűrűn látogatott, a korabeli térképeken közepes méretű vagy jelentőségű városként ábrázolt Turbékot.

A források által megjelölt helyszínen terepbejáráson azonosítottak egy nagy kiterjedésű, 3–4 hektár területű oszmán kori rommezőt. Ezen 2014-ben leletintenzitás-vizsgálat segítségével sikerült behatárolni azt a területet, amelyen az ebben az évben végzett geofizikai kutatások három nagyméretű, Mekkára tájolt épületet mutattak ki. Ezt követően tavaly ősszel a három épületből álló komplexum (kolostor–dzsámi–türbe) legkisebb elemének feltárása történt meg. A fennmaradt tanúvallomások szerint a terület visszafoglalása után a szentmiséket nem a mauzóleumban, hanem a szintén felszentelt, kolostorhoz közelebb eső egykori nagy dzsámiban tartották. Bár itt maga a pécsi püspök, Radonay Mátyás Ignác is többször misézett, az épületeket végül 1692-ben lerombolták, építőanyagaikat értékesítették. A 16–17. századi Turbék helyszíne, amelyet idővel művelés alá is vettek, így lassan kikopott az emlékezetből.

A hosszú időre „elveszett” türbe lokalizációjával azonban a kutatások korántsem értek véget. 2016 tavaszán, nyarán a kutatócsoport feltárta a közvetlenül a türbe mellett található, Szokollu Mehmed által Szulejmán tiszteletére épített dzsámi maradványait és a dzsámit U-alakban körülfogó halveti derviskolostor északi szárnyát.

Szálláskereső
Keresés

Régió

Akció típusa

Hirdetés

© 2004–2017 Feszt-House Kft. | Médiaajánlat | Impresszum