Tavaszi séta Egerben – ItthonOtthonVan.hu

ItthonOtthonVan.hu

Ma 2017. október 17., kedd, Hedvig napja van.

Rovatok

Régiók

Tavaszi séta Egerben

Megjelent: Itthon Otthon van, 2017. április
Eger ismét versenybe száll a 2023-as Európa kulturális fővárosa címért. 2010-ben már pályázott a város, de akkor Pécs kapta meg a kitüntető lehetőséget, a jó szereplés azonban biztatást adott arra, hogy az idén újra megcélozzák a megtisztelő cím elnyerését. Művészeti igazgatónak ehhez sikerült megnyernünk Koltai Lajos Kossuth-díjas, világszerte ismert és elismert operatőrt.

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy az egri „Európa kulturális fővárosa 2023” pályázat tartalmazza majd a fény, a film, a tudomány és a művészetek, valamint a tudomány és az egyház kapcsolatát is. Sőt, várhatóan az Eger környéki települések is bekapcsolódnak a pályázati tervekbe azzal a céllal, hogy az együttműködés révén minden település az ott található értékekkel gazdagítsa a pályázat anyagát. Emellett az önkormányzat élvezi az Eszterházy Károly Egyetem támogatását is és számíthat a részvételére az „Európa kulturális fővárosa 2023” pályázat sikeres előkészítésében.
Az ezeréves, jelenleg 56 ezer lakosú Eger Heves megye székhelye, mint az ország egyik jelentősebb idegenforgalmi központja, méltán célozta meg a rangos címet. Sok-sok érték hordozója, amelyek egységet alkotva jelenítik meg azt a különleges atmoszférát, amelyet mindenki megérez, ahogy a hegyek karéjából a városba érkezik.
Egerről mindenekelőtt a török idők győztes végvára, az egri vár és a hős férfiak és nők önfeláldozó küzdelme jut eszünkbe. A törökök felett aratott 1552-es győzelmet, valamint a történelmi eseményeket legtöbben Gárdonyi Géza Egri csillagok című regénye kapcsán ismerjük és szeretjük. Talán e műnek is köszönhető, hogy Eger neve az elmúlt évszázadok során egybeforrt a hazaszeretet fogalmával. Eger és az egri lakosok tudatában vannak annak, hogy a város nagyon fontos magyar szimbólum: dicső múltjával a hősiesség, a helytállás, a kitartás és a győzelem jelképe. Ehhez járul csodálatos és értékes épített öröksége. Nem túlzás, hogy Egert mindezért – a borral és termálvizekkel még gazdagítva – egy kicsit mindannyian a magunkénak érezzük.
Eger teljesen felújított belvárosát meglátva elámulunk és mint egy barokk gyöngyszemet vagy ékszerdobozt csodáljuk. A tavasz különösen kedvező időszak a városlátogatásra, induljunk hát a város művészeti és történelmi emlékeinek, értékeinek felfedezésére. A történelmi belvárost a XVIII. század nagy műveltségű egri püspökei alakították ki: elképzeléseiket kiváló osztrák, német és olasz tervezők és építőmesterek a nagyszerű egri mesteremberek valósították meg. A város szíve a Dobó tér, itt magasodik az 1758-ban épült Minorita templom, ez Közép-Európa egyik legszebb barokk temploma. Az Eszterházy téren találjuk a klasszicista érseki székesegyházat: az egri Bazilika Magyarország második legnagyobb temploma, öt működő  orgonája az ország legnagyobb ilyen hangszere! A templommal szemközt áll a késő barokk kori Líceum. Emeletén az ország egyik legszebb és különlegesen gazdag Főegyházmegyei Könyvtára várja a látogatókat. A Líceum tornyában működik az ország első csillagászati múzeuma, a Spekula Csillagvizsgáló.
Kihagyhatatlan az egri Érseki Gyűjteményi Központ, az érseki palota megtekintése, ahol az egri püspökök rezidenciájának 250 éves történetét, felbecsülhetetlen értékű kincseit ismerhetjük meg. Ugyancsak a  „kötelező” turista-látnivalók közé tartoznak a Kossuth Lajos utca csodálatos épületei, kovácsoltvas erkélyekkel díszített barokk, copf stílusú és rokokó palotái. A város egyik legrégebbi épülete a Buttler-ház, amelynek falai között játszódtak Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének jelenetei. A Megyeháza kapualjában Fazola Henrik kovácsmester egyedülállóan szép kovácsoltvas kapui állítják meg a nézelődőt, az udvarán a 18. századi megyei börtön épülete, a Sportmúzeum pedig Eger kiváló sportértékeit mutatja be. A város jellegzetes képéhez hozzátartozik a török megszállás korából fennmaradt építészeti látványosság, a 40 méter magas, 93 lépcsős minaret is. Sajátos hangulata van a város sétálóutcájának. Ínycsiklandó illatokat árasztó éttermek, teraszos cukrászdák és borozók várják a turistákat.
Eger történelmi múltjának a borkultúra is szerves része. A Bükk délnyugati lejtőjén, a Mátra és Bükk hegység között, illetve az Alföld és az Északi-középhegység találkozásánál több évszázada alakult ki a mára már világhírű bortermelő táj. Érdemes megkóstolni a híres Egri Bikavért és fehér párját, az Egri Csillagot, valamint a kékfrankost, az Egri Leánykát és a többi kiváló minőségű egri bort a hangulatos Szépasszonyok völgyében.
Mindezeken túl a város évszázadok óta és ma is az észak-magyarországi régió egyházi, oktatási és kulturális centruma. De Eger igazi fürdőváros is, a termálfürdő medencéit hazai és külföldi turisták százezrei látogatják, a mozgásszervi betegségekben szenvedők enyhülést és gyógyulást találnak. Aki különlegességre vágyik, annak az autentikus, meghitt hangulatú török fürdőt ajánljuk, Európában egyedülálló létesítmény! A közelben pedig Makovecz Imre által tervezett Bitskey Aladárról elnevezett uszoda is található.
Eger évente visszatérő turisztikai rendezvényekkel várja vendégeit. A programkínálatban meghatározó szerepet kap a történelem, a kultúra, valamint a bor és a különleges gasztronómiai kínálat.

 

Márai Sándor így fogalmazott Egerrel kapcsolatban: „A föld tele van itt azzal a különös erővel és erjedéssel, az örök mámor és feledés itala készül itt, vész és viszály fölött, múló idő és múló emberek fölött; ez az engesztelő és békítő, ez a lelkesítő és nyugtató csepp, a Bikavér.” Petőfi Sándor is megérezte Eger vonzerejét: „Be kell Egerbe mennem! Mert ennyi édes vonzerőnek Szívem nem állhat ellen” – írta az „Eger mellett” című versében.

 

Húsvéti programízelítő
Április 6.
„Húsvétváró” kicsiknek és nagyoknak. Kézműves foglalkozás, hagyományok és népszokások felelevenítése – Egri Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont.
Április 16.
Családi húsvétvasárnapi forgatag. Mesterségbemutatók, tájegységek húsvéti tojásjátékai, locsolás/locsolkodás, népi játékok, hímes játszóház, Gubás Gabi családi koncertje, kiszebábégetés (tavaszváró tűzgyújtás és körtánc), húsvéti ételek – Vitkovics Alkotóház és udvara.
Április 16–17.
Húsvét az egri várban.

Szálláskereső
Keresés

Régió

Akció típusa

Hirdetés

© 2004–2017 Feszt-House Kft. | Médiaajánlat | Impresszum