


Városnéző sétánkat hol máshol is kezdhetnénk, mint a főtéren, amely voltaképpen több egybeépült tér együttese, s ma már teljes egészében a gyalogosoké. Külön érdekesség, hogy Budapest után először Kecskeméten létesítettek sétálóutcát. A szecesszió gyöngyszemeként számon tartott városháza mindössze 28 hónap alatt épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A díszteremet valamivel később, 1897-ben avatták, a falait Székely Bertalan szekkói díszítik. Az első emeleti erkélyről 1983 óta minden egész órában felcsendülő harangjáték mára szintén Kecskemét jelképe.
Mellette emelkedik a római katolikus nagytemplom, más néven öregtemplom. A 35 méteres magasságban található körerkélyről – amelyet eredetileg tűzfigyelés céljából alakítottak ki – megcsodálhatjuk a belvárosi panorámát. A Katona József Színház gyönyörű épülete a városházával nagyjából egy időben a millennium alkalmára épült.
A Barátok temploma – ahogy a kecskemétiek hívják a Szent Miklós-templomot – a város legrégebbi épülete.
A XIV. században épült román stílusban, 1564-ig a katolikusok és a protestánsok közösen használták. A XVIII. században a ferencesek kolostort építettek hozzá, amely ma a világhírű Kodály Intézetnek ad otthont, s 1975 óta fogadja a Kodály-módszert elsajátítani kívánó magyar és külföldi zenetanárokat.
Helló, Kecskemét!
A Kecskemét és térsége turisztikai kártya nélkülözhetetlen útitárs, mert a térség számos szolgáltatójánál nyújt kedvezményeket. Az ingyenes kártyát valamennyi turista megkapja, aki legalább két éjszakát eltölt a kezdeményezéshez csatlakozott szálláshelyeken.
Amit még Kecskeméten feltétlenül látni kell:
Cifrapalota, Tudomány és Technika Háza (egykori zsinagóga), Magyar Fotográfiai Múzeum, Magyar Naiv Művészek Múzeuma, Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely, Kecskeméti versenyuszoda, élményfürdő és csúszdapark.