Magyar Nemzeti Galéria, online
Mindannyian ismerjük, hogy milyen jóleső érzés a téli szürkeség után a napfény simogatása a bőrünkön. A tavasz virágillatú, langyos lehelete száll, micsoda égi boldogság! A csicsergő madarak, a bimbózó fák, a virágba boruló természet, ilyenkor minden új életre kel körülöttünk, önfeledten harsogva a lét örömét és szépségét.
A négy fal között otthonunkban is élvezhetjük online e csodálatos évszak nyújtotta lehetőségeket. Járjuk végig gondolatban e mesés tájakon és alakokon, és a tavasz kigyúl azonnal a szívünkben és a lelkünkben is! Állomások: Vaszary János: A tavasz visszatérése, 1899. A tavasz visszatérése. Milyen gyönyörű érzés! Vaszary János nyújtózkodó modellje éppúgy lehetne egy római termékenységi szertartás résztvevője, mint a paradicsomi boldogság gondatlanságát élvező Éva, vagy a természet újjászületését hirdető tavasz allegorikus megfogalmazása. A vászonnak szerves folytatása a művész tervezte keret, amelynek organikusan burjánzó formái csak erősítik a kép érzékiségét. Ferenczy Károly: Festőnő, 1903. A Festőnő Ferenczy Károly „napfényes” képeinek egyik csodálatos darabja. A fatörzsek ferdén zuhanó árnyéka és a napfény átitatta sávok adják a mű kompozíciós alappillérét. A nő festőköténnyel védett, fodros, kék ruhában, szalmakalappal a fején áll a zöld színjáték közepette, a kezében tartott palettán pedig visszatérnek a festmény zöld és ibolyaszíne. A kép friss, közvetlen, derűs egyszerűséggel mutatja be az egyszerű, de nagyszerű témát. Mednyánszky László: Tavaszi domboldal, 1890-es évek első fele. Mednyánszky Lászlót szemmel láthatóan elragadta a táj impressziója, s ez érezhető a széles, energikus felületkezelésén is, amelyek igazán csak távolból válnak egységesen szemlélhetővé. A Tavaszi domboldal virágba borult fáival, a frissen kibújt zsenge fűvel, a vibráló kék ég színével életteli, igazi tavaszi hangulatot áraszt. Lotz Károly: Korongi Lippich Ilona arcképe, 1894. Lotz Károly a magyar fal- és (női) portréfestészet jelentős képviselője. Alak-, akt-, tájkép- és állatábrázolásban egyaránt megcsillogtatta tehetségét, képzelőerejét és mesterségbeli tudását. A képen látható nő finomságát tökéletesen visszaadja e filigrán portré. Érezzük kezünkkel a ruha anyagát, orrunkkal a mezei virágok illatát, arcunkon a friss levegőt. Szinyei Merse Pál: Majális, 1873. Az örök klasszikus, Szinyei Merse Pál Majálisa sem hiányozhat természetesen a listából! A mű csupa szín, üdeség és vibrálás: a ragyogó verőfényben égő zöld mező, a kék ég, az árnyékban látható hattagú társaságra itt-ott ráhulló napfoltok, az öltözékek harmóniája. Szinte érezzük a virágillatot és halljuk a madárcsicsergést. Claude Monet: Virágzó szilvafák, 1879. Claude Monet 1878 nyarán költözött családjával Vétheuil-be. Számos alkotása készült lakóhelye közvetlen környezetéről, a házat körülvevő gyümölcsösökről, a városról és a folyópartról. A Virágzó szilvafák című művén minden pulzál, életre kel. A kép mesteri példája a színek optikai keverésének. Szinte érezzük a szellő hullámainak mozgását a fák között. Arnold Böcklin: Tavaszi est, 1879. A szimbolizmus nagymestere, Arnold Böcklin képzeletét főleg a különféle tájak és a tenger látványa ragadta meg, de arcképeiről is méltán ismert és elismert. Romantikus témavilágát realista stílussal vegyítette, benépesítve a svájci és olasz tájakat mitológiai alakok sorával. Tavaszi est című művén a sziklán heverő félig ember, félig kecskelábú faun a pánsípját fújva igyekszik elcsábítani a fatörzsnek támaszkodó nimfát. A nimfák a görög mitológia szerint a szépség, a termékenység, a természet alkotó és tápláló erőinek megtestesítői, akik a szép helyekhez és tájakhoz kötődnek. Auguste Rodin: Az örök tavasz, 1901. Az örök tavasz Paolo és Francesca figuráját mintázza Dante Isteni színjátékából. A végtelenített momentum, „az örök tavasz” valójában egy fájdalmasan rövid pillanat, ez azonban csak még drámaibbá teszi az önfeledten ölelkező szép fiatal szerelmesek látványát, és kétségtelenül meg is őrzi érzéseiket az örökkévalóságnak. Ne felejtse el idővel élőben is megcsodálni ezeket a páratlan műalkotásokat! https://mng.hu/utvonaltippek/tavasz-van-gyonyoru.Forrás: Magyar Nemzeti Galéria.