Hírek – ItthonOtthonVan.hu

ItthonOtthonVan.hu

Ma 2020. április 8., szerda, Dénes napja van.

Rovatok

Régiók

Hírek

Elemzők szerint minden száz évre jut egy nagy gazdasági válság. Annak ellenére, hogy a 2008-ban kirobbant világválság a társadalmi és gazdasági hatásait a mai napig érezteti, sokak szerint már most itt az ideje felkészülni egy újabb, az egész világon végigsöprő recesszióra. A minél hatékonyabb felkészülés érdekében érdemes visszamenni az időben legalább tizenkét évet és megvizsgálni, hogyan reagáltak akkor a felmerülő problémákra állami, vállalati és individuális szinten.

A 2008-as gazdasági világválság az Amerikai Egyesült Államokból indult, bizonyos előjeleit már 2006-ban lehetett tapasztalni, amikor is több közgazdász és ismert piaci szereplő figyelmeztetett a fennálló problémák súlyosságára. Amerikában a bankok nagy mennyiségben adtak ki jelzáloghiteleket, így a hitelezés felpörgetésével jelentős áremelkedés indult az amerikai ingatlanpiacon. Megugrott az ingatlanok iránti kereslet, ezzel arányosan az ingatlanárak is növekedni kezdtek. 2008 szeptemberében a Lehman Brothers nevű befektetési bank csődjével kitört a gazdasági világválság.

Az amerikai hitelbiztosítási rendszer csődje a világon mindenhol lefagyasztotta a bankpiacokat, a floridai és kaliforniai ingatlanlufi az egész világon sok millió ember életére hatással volt.

Állami reakciók

A kormányok az államadósság csökkentése érdekében világszerte megszorításokat hajtottak végre, ám azok számos esetben megkérdőjelezhető, az eredeti szándékkal ellentétes eredményt értek el, hiszen az általuk felerősített gazdasági visszaesés miatt az államadósságok csökkenés helyett növekedésnek indultak.
Adam Tooze, a Columbia Egyetem professzora és az Európai Intézet igazgatója írja „Crashed: How a Decade of Financial Crisis Changed the World” című könyvében, hogy mivel Németország, az EU legerősebb állama és az Európai Központi Bank akkori konzervatív vezetése még 2009-re nyilvánvalóvá tette, hogy nem lesz közös uniós válasz a válságra, a tagállamok egyedül próbáltak megbirkózni a helyzettel. Tooze könyvében leginkább az Európai Unióra fókuszál, azt vizsgálja, hogy vezetői hogyan próbálják kezelni a helyzetet, többnyire sikertelenül. Végül a 2011-ben az Európai Központi Bank élére kerülő Mario Draghi két év alatt valamelyest enyhített a helyzeten, de az elmúlt évek uniós állampolgárok millióit tették tönkre, ezáltal Európának nagy versenyhátrányt adva az Egyesült Államokhoz és Kínához képest.

A válság azonnali, gyors reakciót igényelt volna, amelynek lényege a kockázatminimalizálás. A 2008-ban hazánkba látogató Steven T. Weston, az amerikai nagykövetség pénzügyi referense közgaszdászoknak tartott előadásán elmondta, Magyarország túl sokáig várt arra, hogy a szomszédos országok elkezdjenek valamilyen reformot, gyorsabban kellett volna reagálnia.
A 2008-as válság érzékenyen érintette a magyar gazdaságot, a magyar vállalatokat egyaránt. A hazai cégek nagy része családi vállalkozás, így nem mindegy, hogyan reagálnak a most közelgő recesszióra. Ám azok a családi vállalkozások, amelyek a 2008-as válság óta is működésben vannak, előnyükre tudják fordítani az akkor és azóta szerzett tapasztalatokat, így könnyebben megbirkózhatnak a felmerülő problémákkal.

Egy kérdőíves felmérés tapasztalatai azt mutatják, hogy a leggyakrabb elsődleges reakció a magyar vállalatok részéről a költségek és tevékenységek méretének csökkentése, a legfontosabb stratégiai cél pedig a túlélés.

Az emberekre gyakorolt hatás

Egyre több amerikai kutatót foglalkoztat, hogy milyen hatásai lettek volna egy komolyabb adósmentésnek az Egyesült Államokban. Feltehetőleg az amerikai gazdaság hamarabb talpra állt volna, de az is valószínűsíthető, hogy a társadalom egészségügyi állapota is jobb lenne. Manapság abszolút a köztudatban lévő fogalom a stressz és rengetegen vizsgálják annak egészségügyi hatásait. Elég csak végiggondolnunk, mekkora stressz hárult az adósok vállára a válság idején, hiszen ha hitelfizetési könnyítést kaptak volna, valószínűleg könnyebben visszakerültek volna a munkaerőpiacra, többet kereshettek volna, illetve a kevesebb stressz miatt talán egészségügyi állapotuk is javulhatott volna.
Európában az alacsony kamat ellenére sem erős a fogyasztás, inkább a megtakarításra fókuszálnak az emberek. Félnek, hogy spórolt pénzük elértéktelenedik, így egyre többet tesznek félre, ahelyett, hogy a gazdaságba visszaforgatnák.

Érzelmileg intelligens válságkezelés – létezik ilyen?

Kósa Erika, az érzelmi intelligencia nagykövete és a Kósa Erika Akadémia megalapítója szerint: „Az érzelmi intelligencia a mai világban elengedhetetlen képesség a munkaerőpiacon is, így kétségkívül a hatékony válságkezelésben is segítségünkre lehet. A szakmai készségeken túl szükségünk van erre a kognitív képességre is, hiszen a döntések meghozatalánál a munkavállalók, az állampolgárok emberi mivoltát is figyelembe kell venni ahhoz, hogy igazán megfelelő döntések születhessenek.”

Nem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e a válság, hanem az, hogy mikor, senki sem élvez védettséget. Az jól látszik, hogy a különböző szinteken hasonló a válság kezelése. Egyéni, vállalati és állami szinten is az önérdek számít. Mészáros György, a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közösségének alapítója és ügyvezető igazgatója szerint kialakult egy bizalmi űr a gazdasági, üzleti, politikai és társadalmi élet szereplői közt, amely egy idő után már öngerjesztő folyamattá vált: a pénzintézetek nem bíztak a hitelek visszafizetésében, az adósok nem bíztak a korrekt feltételekben, a munkavállalók nem bíztak a munkáltatóikban, a nagyvállalatok vezetői nem bíztak a részvényesekben, a beszállítók nem bíztak a vevőkben, és ennek a spirálnak itt még nincs is vége.

A válságot elkerülni nem, de kezelni lehet. Az érzelmi intelligenciát manapság számos kutatás a munkahelyi siker egyik fő zálogának tartja. Azon túl, hogy oda kell figyelni a tudatos pénzügyi tervezésre, gyors reakcióra, fontos lenne integrálni a hatékony kezelés folyamatába az érzelmi intelligenciát is. Egyrészt individualizmus helyett egy kollektivista társadalom kiépítése nagy segítség lehetne, hiszen azonos problémával küzdő emberekről, vállalatokról, országokról van szó. Olyan gazdasági-üzleti közösségek létrehozására lenne szükség, amelyben a bizalom egy alapvető érték. Az ilyen gazdasági közösségek egészen biztosan válságállóbbak, többek között azért, mert tagjaik segítik egymást.

Mindezek mellett pedig elengedhetetlen a felsőbb szintek lefelé irányuló hatékony, őszinte kommunikációja, támogatása. Hiszen a társadalom „építőelemei” maguk az emberek, akiknek nagy szükségük van empátiára, támogatásra és bizalomra.

Kiemelt partnereink

Szálláskereső
Keresés

Régió

Akció típusa

Hirdetés

© 2004–2020 Feszt-House Kft. | Médiaajánlat | Impresszum