Hírek – ItthonOtthonVan.hu

ItthonOtthonVan.hu

Ma 2020. május 25., hétfő, Orbán napja van.

Rovatok

Régiók

Hírek

Sok milliárd forint befektetés úszik el évente Magyarországon a nem megfelelően tervezett logisztikai rendszerek miatt. Nagyon lassú a változás, de egyre több cég látja be, hogy megéri időt és pénzt fordítani a raktáruk optimális működéséhez szükséges alapos logisztikai tervezésre.

1. A logisztikai tervezés hiányának csapdája
A vállalatok általában a fő tevékenységükre fókuszálnak, a logisztika számukra a szükséges rossz és inkább csak költségtétel szokott lenni. Termelőberendezésekbe szívesen fektetnek, de a logisztika esetében elsőre gyakran csak a gépesítés és a tárolás jut az eszükbe. A logisztikai eszközöket (állványok, targoncák stb.) szállító cégek tanácsadói szinte kivétel nélkül úgymond kielégítik ezt az igényt, de az anyag- és információáramlás és annak jellemzői, egyéb eszközigényei nem kerülnek kellően vizsgálat alá, általában nem készül komplett folyamatterv. Sokan egyszerűsítik a feladatot: túlzsúfolják a raktári állványokat, így nem marad elég hely a manipulációs feladatok elvégzésére és esetenként le is kell aztán bontaniuk az állványzat egy részét. Olyan kérdések, amelyek az anyagáramlásról és azok jellemzőjéről, a raktárban dolgozó emberek számáról, elvárt tudásukról, az elvégzendő feladatok priorizálásáról, ütemezéséről szólnak, gyakran nem kerülnek előtérbe. Így könnyen épülhet olyan raktártechnológia, amely csak komoly kompromisszumok mellett képes ellátni feladatát, nagyobb létszámmal, magasabb költségek mellett. „Nem lehet egy raktárban úgy gondolkodni, mint ami csupán egy tároló – véli Pári Róbert, a QLM ügyvezetője. – A teljes folyamatot előre kell ismerni, modellezni, adott esetben szimulációt futtatni. E nélkül óriási a hiba esélye, és hatalmas a tét is, hiszen százmilliók úszhatnak el.”

2. A szaktudás csapda
Óriási kihívás egy összetett komponensekből álló rendszerből egy működőképes, hatékony raktárt kiépíteni. Kevesen is foglalkoznak mindent átfogó logisztikai tervezéssel, és ahol ténylegesen foglalkoznak, még ott is előfordulhatnak komoly szakmai kihívások, amelyekre nehezen találnak válaszokat, mert általában elméleti szakemberekkel folyik a tervezés. Ilyen esetben jókora az esélye annak, hogy ugyan elméletben kifogástalanul működik a tervezett rendszer, de a gyakorlatban csődöt mond. A terveket ugyanis át kell ültetni gyakorlatba, és csakis Integrált, gyakorlatias szemléletmód és megfelelő tervezési módszerek segíthetnek abban, hogy egy valóban jól működő rendszer épüljön fel a logisztikai tervekből.

3. A szoftvercsapda
Nincs raktárlogisztika jól funkcionáló raktári szoftver nélkül. A cégek azonban gyakran csak egy vállalatirányítási (ERP) rendszer korlátozott funkcionalitású raktármodulját használják. Egy nagy komplexitású raktár működésének alapja egy raktárirányítási szoftver (WMS, azaz warehouse management software / raktármenedzsment szoftver), mely nemcsak dokumentál, mint a legtöbb program, hanem irányítja a munkát, testre szabja a feladatokat, levezényli és ellenőrzi azok végrehajtását. Tudja, hogy milyen logika alapján érdemes az árut tárolni, mozgatni. Észleli, hogy lassan forgó vagy gyorsan forgó áruról van szó, minden lépése algoritmusok által vezérelt. Akár azt is felajánlja egy-két hónapnyi adat alapján, hogy egy korábban lassabban forgó terméket átsorol a gyorsan mozgók közé. A raktárvezető dönt, hogy elfogadja-e a szoftver javaslatát vagy sem.
A piacon létezik néhány kisebb magyar raktárirányítási szoftver, amelyek funkcionalitásban átgondoltabbak, de ezen szoftverek mögött jellemzően egy-egy ember áll, aki egy személyben a szoftverfejlesztő, a projektmenedzser, a bevezető szakember, a logisztikai tanácsadó (utóbbi inkább nem, mert meg kell neki mondani, hogy szeretnénk működtetni a raktárt), azaz minden funkciót együttesen ő látna el. Ha vele valami történik, akkor a szoftver jövője és a raktárunk működése is kérdéses lehet. A másik végletet a nagyon drága külföldi szoftverek jelentik, amelyek sok cég számára megfizethetetlenek. Pedig, ahogy Pári Róbert mondja: „egy jó WMS-sel válik igazán élővé a raktár, de élővé is csak akkor válik, ha van mögötte gyakorlatorientált tervezési tudás”.

4. A termékközpontú értékesítés csapdája
A nemzetközi cégeknek gyári kvótájuk van, hogy miből, mennyit kell eladniuk a vevő cégek logisztikai problémáitól függetlenül. Ők nem arra vannak berendezkedve, hogy a teljes logisztikai rendszer teljes problémakörét vizsgálják, csak terméket próbálnak értékesíteni. Aki egy lépéssel előre gondolkodik, az hajlamos is lehet arra, hogy egy adott problémát egy adott termékkel oldjon meg. Ez azonban kizárja annak lehetőségét, hogy a raktári működés optimalizált legyen, és akár egy szimuláció után történjen meg. Az a cég lehet a befutó, aki komplex technológiát és megoldást akar eladni, és lehetőleg minőségi tervezéssel együtt. Pári Róbert azt javasolja, hogy „a beszerzők olyan szolgáltatópartnert keressenek, aki a vevőt képviseli a gyártónál, és ne olyat, aki a gyártót képviseli a vevőnél”.

5. Az automatizálás csapdája
A munkaerő drágul, a megbízható dolgozók külföldre tartanak, a raktári folyamatok egyre bonyolultabbak, a hibázás esélye növekvőben. A munkaerőhiány azonban gyakran téves igényt hoz létre. Az automatizáció iránti vágy ugyanis megnőtt, de a magyar cégek többsége nem áll készen erre, tízből nyolc ilyen projekt megbukik. Ugyanis jól definiálható és automatizálható folyamatokat lehet csak automatizálni és akkor még ott van a megtérülés kérdése is.
A gépeknek lépésről lépésre meg kell mondani, hogy mit csináljanak. Ehhez át kell látni és meg kell tervezni a logisztikai folyamatokat az áru érkezésétől annak kiadásáig. A folyamattervezés eredményeként tudunk hagyományos megoldásokban, automatizált részfolyamatokban vagy teljesen automatizált megoldásban gondolkodni. Képesek vagyunk a különböző koncepciók alkalmazhatóságát megtérülésszámítással alátámasztani. Sajnos ekkor szoktak a megbízók elfordulni az automata megoldásoktól.
„Tíz olyan cégből, akik az automatizálási igényüket megfogalmazták, csak kettőnek van valóban szüksége automata raktárra. Sokszor fordul elő, hogy nem automata, hanem félautomata rendszer is elég, az »automata költségek« egytizedéért” – véli Pári Róbert. A QLM vezetője szerint több évre előre kell gondolkodni úgy, hogy a megfelelő lépések tervezése során persze már az automatizálást is szem előtt tartjuk. Szerinte első lépésben nem feltétlenül az azonnali automatizálás a megoldás, hanem önmagában a jó szervezettség is már sokat segít.

+1. Az Ipar 4.0 csapda
Divatos a fogalom, és sokan be is szereznek drága okoseszközöket, önvezető targoncákat, egymással kommunikáló rendszereket. Azonban, ha ezt nem előzi meg alapos logisztikai tervezés, akkor komoly anyagi károk érhetik a cégeket. Pári Róbert szerint előfordult már, hogy egy nagyobb cég önjáró targoncát szeretett volna alkalmazni a raktárában. A felmérések után azonban kiderült, hogy a meglévő raktárában az akkori állványelrendezéssel nem működött volna ez a megoldás. Raktárátépítéssel viszont igen.

Kiemelt partnereink

Szálláskereső
Keresés

Régió

Akció típusa

Hirdetés

© 2004–2020 Feszt-House Kft. | Médiaajánlat | Impresszum