ItthonOtthonVan.hu

A naplementét megelőző násztáncot, majd a vízre hulló tetemek millióit varázslatos, rövidke életű virágzáshoz hasonlították a régi öregek, ezért lett e csodás és semmihez sem hasonlítható eseménynek tiszavirágzás a neve.

A tiszavirág az álrecésszárnyú rovarok rendjébe, a kérészek családjába tartozó rovarfaj (Palingenia longicauda). Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világosbarna színű. Nemcsak a Tisza, hanem a tiszta víz szimbóluma is e kis rovar, hiszen rendkívüli érzékenysége csak a kevéssé szennyezett helyeken fordul elő a Tiszán. A számos kérészfaj közül az általunk ismert legnagyobb termetű, így a leglátványosabb e kérész rajzása is. A hímek hamarabb és sokkal nagyobb számban jönnek fel a felszínre, mint a nőstények, így jóllakatják a rájuk váró halakat és madarakat addigra, amikorra a kisebb termetű, de fajfenntartás szempontjából fontos nőstények előbukkannak. A párosodás után a nőstények a vízfelszínre rakják a petéiket, hét-nyolcezret, amelyek hosszú és ragadozókkal teli utat tesznek meg a mederfenékig. Amelyek túlélik a viszontagságokat, beágyazódnak a márgás agyagba, majd kezdetét veszi a három évig tartó lárvaélet. Három év elteltével, megközelítőleg ugyanazon a napon, ugyanazon az órában a lárvák ismét repülésre vágynak: szárnyas rovarrá, imágóvá válnak vedlés után, s kezdetét vesz a násztánc.

Aki részese szeretne lenni idén a tiszavirágzásnak, érdeklődjön az elkövetkező hetekben a kikötőkben, a Tisza-tavi régió Tourinform-irodáiban vagy látogasson el a www.tiszatoinfo.hu oldalra, ahonnan elsőként értesülhet az eseményről.

Tudta-e...

…hogy a tiszavirág az 1900-as évek első harmadában kihalt Nyugat-Európában, és Közép-Európában is jelentősen lecsökkent az állománya. Tömegesen mára csak főleg a Tiszában találkozhatunk vele?

…hogy e rövid életű, tömeges násztáncot járó rovarokról már az ókorban említést tesz Arisztotelész, aki Ephemeronnak, azaz egynapinak nevezte őket? Magyarországon elsőként Marsigli figyelte meg a tiszavirágzást.