ItthonOtthonVan.hu

Szigetvárra az idén nemcsak azért érdemes ellátogatni, mert Magyarország egyik leghíresebb várának történelmi falai között sétálgathatunk és emlékezetünkbe idézhetjük a törökök elleni harc példamutató hőseit, hanem mert a Zrínyi-emlékév keretében rendkívüli élményekben lehet részünk. Immár 450 éve, hogy Zrínyi Miklós költő és várkapitány 2500 magyar és horvát katonájával egy időre megállította Szulejmán szultán százezres seregét. Zrínyi több mint egy hónapig állta az ádáz ostromot, végül 200 megmaradt katonája élén kitört a várból. Csaknem mindnyájan hősi halált haltak. A törökök legnagyobb szultánja viszont nem érte meg a vár elfoglalását: az ostrom vége előtt két nappal elhunyt, ám halálát – a győzelem érdekében – titokban tartották. A törökök azonnal hozzákezdtek a vár újjáépítéséhez és 122 évre jól berendezkedtek a városban. Erről tanúskodik a mai Zrínyi-vár és az országban egyedülálló Szulejmán-dzsámi, csonka minaretjével, Mekka felé tájolt imafülkéjével, valamint a falain látható török, arab, perzsa felirattöredékekkel. Elsőrendű akusztikájának köszönhetően azonban napjainkban kitűnő hangversenyek helyszíne. A  Zrínyi-várban  a város történelmét, a török–magyar háborúk korát látványos kiállítás mutatja be. A mai szigetváriak büszkék az egykori hősökre, akiknek áldozatvállalását az Országgyűlés 2011-ben a Civitas Invicta, a Leghősiesebb város cím odaítélésével ismerte el.
Városnéző sétánkat kezdjük a történelmi város középkori főterén, ahol számos építmény emlékeztet a dicső múltra. A Zrínyi tér északi részén találjuk Magyarország első Zrínyi-emlékművét, az Oroszlán-szobrot, Gerendai István alkotását, amelyet Szigetvár és a környék lakossága 1878-ban közadakozásból emelt. Balra, a várba vezető utca elején található az egykori postakocsi-állomás, a felújított épület színvonalas képzőművészeti kiállításoknak ad otthont. Jobbra az 1910-ben épített városháza magasodik, homlokzatán a város címerével és a dallamosan szóló harangokkal. A teret délen a Szent Rókus-plébániatemplom határolja, előtte a védőszent szobra áll. Az 1580 körül épített egykori Ali pasa-dzsámit két évszázaddal később barokk stílusban építették át, kupoláját a korszak híres festőjének, Dorfmeister Istvánnak egyik legnagyobb alkotása, a Szigetvár elfoglalását és felszabadítását bemutató monumentális freskó díszíti. A tér nyugati oldalán romantikus stílusú házat látunk, ennek helyén lakott az 1500-as években a magyar Liviusnak nevezett történetíró, Istvánffy Miklós, valamint a környékről származó Tinódi Lantos Sebestyén, a magyar históriás énekmondó. Aztán  következik az országban egyedülálló valódi karavánszeráj, amely a török időkben egyesek szerint vendéglátó célokat szolgált, mások szerint pedig iskola volt. Ez a kétszintes épület az egyetlen fennmaradt török lakóház a hódoltságkori Magyarországon. A közelmúltban a török állam támogatásával felújították és nagyszerű kiállítást rendeztek benne egy budai török defterdár, Ali Celebi fennmaradt hagyatéki listája alapján. Így léphetünk ma be egy 16. századi török házba, ahol élethű figurákkal együtt láthatjuk a mindennapi élet használati tárgyait, a kávé- és a fürdőkultúra, valamint a kézművesség relikviáit.
Az idők változását szimbolizálja a Magyar–Török Barátság park, amely 1994-ben a Török Köztársaság kezdeményezésére és anyagi támogatásával jött létre, Szulejmán szultán születésének 500. évfordulójára. Egykor az emlékmű helyén állt a török szultán sátra, akinek testét Isztambulban helyezték örök nyugalomba, de a szívét és a belső szerveit a sátrától egy kilométerre keletre, Turbékon temették el. Fia, II. Selim később a sír fölé márványból türbét emeltetett, amely több mint egy évszázadon keresztül állt, ám a törökök kivonulása után a Habsburgok 1693-ban elbontatták. A hagyomány szerint a helyén épült fel a parkból is jól látható turbéki katolikus kegytemplom, amelybe szintén érdemes benézni, jelentős búcsújáróhely volt, a jeles Mária-ünnepeken ma is megtelik hívekkel. S ha már a templomoknál tartunk, gyönyörű a ferencesek Páduai Szent Antal tiszteletére felszentelt barokk temploma is, amely 1736-ban épült a város egyik török dzsámija helyén.
Hármas barokk oltára ki-emelkedő művészi értéket képvisel, védett a sekrestye 1770-ben készült bútorzata is. A város legrégebbi látványossága a máig lakott a 18. századból származó Szily-ház, szomszédságában pedig a legújabb turistaattrakciót csodálhatunk meg: a 19. századi háromszintes magtár felújított épületét, amelyben gazdag helytörténeti kiállítás mutatja be a szigetvári őslakos földműves bosnyákok életét. Szigetvár nemcsak történelmi emlékekben, hanem gyógyvizekben is gazdag. A város szívében feltörő 62 fokos hévíz Magyarország egyik legjobb minőségi gyógyvize, komoly turisztikai idegenforgalmi vonzerőt jelent. A vár szomszédságában lévő gyógy- és termálfürdő fedett és szabadtéri medencéivel, és különböző kezelésekkel egész évben várja a gyógyulni és pihenni vágyókat.  A város környéke pedig kiválóan alkalmas túrázásra, kirándulásra, borkóstolásra.

Költészetünk magyar Hektornak látta Zrínyi Miklóst, Szigetvárt pedig magyar Trójának. Ezért a város és vára különleges helyet foglal el a magyar nemzeti tudatban – hangsúlyozta dr. Hóvári János, a „Zrínyi Miklós – Szigetvár 1566” emlékév elnöke.  Számos könyv jelenik meg az emlékévben, amelyek méltó emléket hagynak a jövőnek a mai kor magyarságának nemzeti érzéseiről és történelmi gondolkodásáról. Főként a fiatalok számára fontos, hogy ne csak a tankönyvek lapjairól tanulják a történelmet, hanem látogassanak el Szigetvárra, ahol a régi falakból, a múzeumi tárgyak sokaságából megtapasztalhatják a múlt sajátos szellemi és érzelmi kisugárzását.

Városunk ebben az évben az egész országot várja – nyújtotta át lapunk által mindenkinek Szigetvár szívélyes meghívóját dr. Vass Péter polgármester.  Az idei év kiemelkedően fontos számunkra – mondta –, hiszen a kormány döntésének köszönhetően a Zrínyi Miklós-emlékévben Szigetváron számos fejlesztés zajlik és van előkészületben, miközben a város egész évben fontos rendezvények és találkozók színhelye. A programsorozat csúcspontja, és egyben záróakkordja az 1833 óta megrendezett, az idén szeptember 6–11. között zajló Zrínyi-emlékünnepség. Bízunk benne, hogy a többnapos rendezvénysorozat, benne a történelmi várjátékokkal és a minden korosztály számára élményt nyújtó programok sokaságával vonzó lesz a látogatók számára. Reményeink szerint a záró rendezvényre már a vár belső környezetében megújult sétányokkal, kényelmes utcabútorokkal, hangulatos köz- és díszvilágítással, helyreállított várfalakkal, valamint a felújított Kapitány Pincével várhatjuk a vendégeket. Teljesen megújul a Magyar–Török Barátság park, új látogatóközponttal kiegészülve fogadja az érdeklődőket, hogy méltóképpen emlékezzünk hőseinkre.