











A 2023. évi Európa kulturális fővárosa (EKF) program bemutatta Balatorium nevű eseménysorozatát, amely az ország és Közép-Európa legnagyobb tavát érő ökológiai kihívásokat kívánja rendhagyó módon összművészeti, valamint edukációs eszközökkel bemutatni és tudatosítani. Az EKF célja, hogy a következő másfél évben a kultúra és a tudomány eszközeivel egy hosszú távon fenntartható összefogás alapjait sikerüljön lerakni a Balaton és környező táj érdekében.
A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa Balatorium programja kísérletező közösségi események sorozata, amelyben kreatív szakemberek és tudósok közösen az ökológiai művészet eszközeivel indítanak párbeszédet a Balaton – mint tó és mint táj – legfontosabb ökológiai kihívásairól. A VEB2023 EKF-nek kulturális programsorozatként nem célja igazságot tenni szakmai vitákban, viszont a művészet és a kultúra eszközeinek lehetőségeivel támogatja, hogy láthatóvá váljanak a tó jövője érdekében fontos témák és párbeszéd induljon e kérdések mentén. A koncepció készítésének folyamatában részt vett többek közt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet és a Pannon Egyetem Limnológiai Kutatócsoportja, valamint meghatározó partnerként a PAD Alapítvány is. Mára szinte az összes komplex kulturális program kikerülhetetlen témája a fenntarthatóság és az ökológiai kérdések vizsgálata, ezért a Veszprém–Balaton 2023 EKF program ezt a téma súlyához méltóan, kellő mélységben és szakmaisággal kívánja megjeleníteni. A Balatorium rendhagyó sajtótájékoztatója a tihanyi kikötőből induló hajón egy szakmai párbeszéddel indult, ahol a program résztvevői saját tudományos vagy művészeti szempontjaik szerint világítottak rá a tavat érő hatásokra és a megoldandó problémákra. Néhány fontos idézet a hajón megkezdett párbeszédből: Can Togay János (művészeti főtanácsadó, Veszprém–Balaton 2023 Zrt.): „A Balatorium a Veszprém–Balaton Európa kulturális fővárosa 2023 és számos további intézmény összefogásában kezdeményezett, hosszabb távon is fenntartható, dinamikusan fejlődő platform kidolgozása, amelynek célja, hogy a tudomány, a művészet és az edukáció együttműködésében segítse elő a Balatonnal, mint összetett ökológiai rendszerrel való ismeretek terjesztését, és e sérülékeny, mindannyiunk által nagy becsben tartott nemzeti természeti kincs megőrzését, ápolását, a Balatonnal kapcsolatos össztársadalmi ethosz erősítését. A Balatorium a párbeszéd, az együttműködés, a szükséges kompromisszumok társadalmi-ökológiai-kulturális laboratóriuma, a Balaton hangja.” Dr. Zlinszky András (ökológus, szabadonbalaton): „A Balaton természetes parti vegetációjának területcsökkenése évtizedek óta zajlik, de az utóbbi években felgyorsult az építkezések, a nádasok irtása és a megemelt, stabilizált vízszint miatt. Ez a tó jellegének alapvető megváltozását okozhatja, akár láncreakciószerű hirtelen változással, amely elsősorban a halak ívóhelyeinek csökkenése és a természetes partvédelem visszaszorulása miatt lehet hatással a turizmusra. Fontos és sürgős lenne tehát korlátozni az építkezéseket, ellenőrizni és érvényesíteni a nádasok károsításával kapcsolatos jogszabályokat, és egy alacsonyabb, ingadozóbb vízszintet bevezetni. Ezeknek a beavatkozásoknak a hatása a Balaton és a vízgyűjtő teljes ökológiai rendszerén csökkentené a kihalások kockázatát és az ember számára is vonzóbb, élhetőbb tájat tartana fenn.” Berecz Diána (kulturális antropológus, PAD Alapítvány): „A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (VEB 2023 EKF) program keretében a PAD Alapítvánnyal együttműködésben megvalósuló Balatorium kulturális eseménysorozat és tudománykommunikációs projekt a Balatonhoz és térségéhez kötődő legfontosabb ökológiai kihívásokat, folyamatokat és az ezek megértését elősegítő kulcsfogalmakat mutatja be. Ezt egyedi, kifejezetten a térségre reflektáló, széles körben hozzáférhető és megtapasztalható kulturális programokkal – performatív tájbejárások, interaktív köztéri akciók, kiállítások, beszélgetések, hangjátékok, művészeti rezidencia programok – segítségével teszi.” Dr. Takács Péter (tudományos főmunkatárs, Balatoni Limnológiai Kutatóintézet): „Felhívom a figyelmet a Balatonnál tízszer nagyobb kiterjedésű vízgyűjtőn meglévő környezeti problémákra, mint például a balatoni vízrendszer, vízfolyások csökkenő, hektikusabbá váló vízhozama, idegenhonos fajok térnyerése.” Szentandrási Dóra (egyetemi oktató, Moholy-Nagy Művészeti Egyetem): „A Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa (VEB 2023 EKF) program keretében megvalósuló Balatorium eseménysorozatban a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) oktatási és kutatási projekttel vesz részt, melynek célja a 14–18 éves korosztály érzékenyítése a Balaton ökológiai problémáira. Az eddig megvalósult négy kurzus és egy diplomamunka eredményeit továbbfejlesztve létrejön egy társasjáték prototípusa, mely a Balaton ökológiai problémáira érzékenyíti az érintett korosztályt, továbbá megvalósul egy oktatói példatár és a hozzá kapcsolódó pedagógus-továbbképzés. A Balaton ökológiájához kapcsolódó adatok elemzéséből és vizuális feldolgozásából az adatvizualizáció eszközeivel művészeti és designprojekteket hoztak létre a hallgatók. Megépül a MOME Építészeti Intézet hallgatói által tervezett installáció prototípusa a nyári építőtáborban Örvényesen, mely alternatív oktatási helyszín, kiállítótér és közösségi tér egyben. A következő félévekben további kurzusokat indítanak az egyetemen a Balatorium projekthez kapcsolódva. Az eredményeket az EKF által szervezett Balatorium ökológiai héten, valamint az őszi Budapest Design Week keretében is bemutatják.” Vers József (tájegységvezető, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság): „A Balaton térségében az elmúlt közel száz évben jelentősen megváltozott a tájhasználat. Ezen változások – nagyon leegyszerűsítve – két fő csoportra oszthatók. Az egykor szinte kizárólagos mezőgazdasági művelés visszaszorult, a nyaralási, turisztikai célú hasznosítás pedig egyre inkább előtérbe került. A változások első csoportja a térség természeti állapotára, értékeire sok esetben kedvezően hatott. Ugyanakkor a turisztikai hasznosítás erőteljes hangsúlyozása már számtalan kérdést vet fel. A Balaton térsége sokak számára és sok szempontból kiemelkedő értékű. Ám az egyszerre több irányból érkező »hasznosítási igény«, a régió iránt megnövekedett állandó kereslet és az egyedülálló természeti környezet megőrzése gyakran ellentétes egymással.” Markovits Alíz, a VEB2023 Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy a régió értékes és sérülékeny természeti értékei miatt fontos, hogy az EKF témái közt szerepeljen az ökológiai kérdéseket kulturális ezközökkel megközelítő Balatorium-program. „Több partnerünk jelezte, hogy 2023 után is szeretnék folytatni az együttműködést. Reményeink szerint a következő másfél évben a kultúra és a tudomány egyesített erejével egy hosszú távon fenntartható összefogás alapjait sikerül lerakni a Balaton és környező táj érdekében.” A Balatorium projektről, az ökológiai-kulturális koncepció céljáról, küldetéséről, eseményeiről, és a kulturális évhez kötődő rendezvényeiről további információkat lehet megismerni a bejelentéssel egyidőben induló és a program fejlődését követve tartalmában folyamatosan bővülő https://balatorium.hu oldalon. A weboldal bemutatja a Balatorium legfontosabb partnereit, résztvevőit is, megmutatja, hogy mely szervezet milyen módon dolgozik a Magyarország tagadhatatlanul egyik legfontosabb régiójának megőrzéséért.
További friss cikkek a Balatoni régióból