ItthonOtthonVan.hu

Attila hun király legendák ködébe vesző misztikus alakját számos, ma már megfejthetetlen titok övezi. Története állandó ihletforrás az utókor alkotói számára. Bizonyos meghódított népek történetírói kegyetlen, vérengző barbárként emlegetik. Nyugat-Európában a vad barbárság szimbóluma lett és az „Isten ostora” névvel illették. Azonban Priszkosz rétordiplomata és történetíró (448–449) ezt cáfolja, aki egy követség tagjaként a hun uralkodó udvarában tartózkodott, kinek beszámolója hiteles forrásnak tekinthető. Írásaiban Attila hatalmas és ellenállhatatlan latinos műveltségű, karizmatikus diplomata; éles eszű, megfontolt uralkodó. E Nagy Sándor-i léptékű mitikus ősünk Verdi képzeletét is megragadta. Hódítóként, de árnyalt érzelemvilágú férfinek ábrázolja. Attila emberséges uralkodó, aki nemcsak győzni tud, hanem a veszteségeiből talpra állni is képes, akit őszintén megérint a szerelem. Verdi remekművét a Párizsi Operától a Metropolitan Operáig a világon mindenütt játsszák. Az előadás ősbemutatója 1846. március 17-én volt a velencei La Fenice Operaházban. Magyarországon épp a Margitszigeten mutatták be először 1972-ben, majd 2004-ben is. A legendás mű most, közel 20 évvel később, nemcsak új, fantasztikus szereposztással, hanem világszerte egyedülállónak számító, animációs filmes hatással, grandiózus LED-díszlettel elevenedik meg a természet ölelte óriási térben. „Múlt és jövő, klasszikus és modern találkozása, még nyugati mércével is igazi látványtechnikai bravúr ez a produkció” – mondta Bán Teodóra, a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója, az Attila operabemutató művészeti vezetője és kreatív producere. „Modern vizuáltechnológiával, padlótól az égig nyúló LED-falakkal, a klasszikus díszletelemeket felülmúló, hihetetlen részletességű animációs szcenikával megidézni, sőt életre hívni egy 1500 évvel ezelőtti kort nagy kihívás. Lebilincselő élmény.” Az előadás színpadra állításában nemcsak a rivaldafényben, hanem a háttérben is a szakma legjobbjai vesznek részt. A rendező Aczél András mellett a garantáltan felejthetetlen világítás- és látványterv megálmodója Madarász János, a jelmeztervező Erkel László, a koreográfus Feledi János. Kreatív tanácsadóként Dobó Katát hívják segítségül. A Dénes István karmester vezényletével, a Magyar Állami Operaház Zenekarának és Énekkarának közreműködésével színpadra álló nagyszabású operabemutatóhoz kapcsolódóan augusztus elején egy történelmi kiállítás is megnyitja kapuit a Víztoronyban. A Magyar Nemzeti Múzeummal együttműködésben összeállított tárlat a legendás uralkodó életéről szeretne átfogó képet adni az érdeklődőknek, és kontextusba helyezni a mű cselekményét az előadásra érkezőknek, ízelítőt adva a hun korból, a hunok kultúrájából, harcmodorából. Az opera és a valóság kapcsolatáról, a honfoglalásról és Attila haláláról is megtudhatunk érdekességeket. Igazi komplex, gondolatébresztő élmény ez, ami történelmünk egy apró, sokszor bizonyára teljesen félreértelmezett darabkáját a jövő köntösébe csomagolva tárja a nézők elé. További információ: www.margitszigetiszinhaz.hu.