A Valahol Európában az egyik legcsodálatosabb magyar musical, amely Dés László zenéjével és fantasztikus gyerekszereplőkkel már 2016 óta töretlen sikerrel látható a Magyar Színház nagyszínpadán. A 2022–2023-as évadban a nagy klasszikust a már megszeretett színészek mellett új beállók előadásában állítja színpadra a teátrum.
A magyar festészet napja, mint az ország legnagyobb képzőművészeti mozgalma, immár 20. alkalommal pezsdíti fel a festőművészszakma tagjait. Október 18-a Szent Lukács, a festők védőszentjének ünnepe köré szerveződve várja több száz kiállítás a nagyközönséget.
Több mint négyezer olyan angol szó létezik, amit mindenki ismer, csak nem tudja, hogy tudja. Ezeket a kifejezéseket a hétköznapi életből, így reklámokból, filmekből, a bevásárlóközpontok polcairól, híres emberek nevéből, márkanevekből vagy akár a magyar nyelvből tanuljuk meg úgy, hogy gyakorlatilag észre sem vesszük. Legtöbbször magyar szóként azonosítjuk őket.
Időtlen rend címen írt felnőtteknek szóló fantasyregényt Téti István, akit eddig gyerekkönyveiről ismerhettünk. Mint ahogy a beststelleríró mondja, ez a történet a műfaja ellenére is emberi és valóságos.
Ötven ember négy órán keresztül építette legókockákból Petőfi Sándor arcképét Kunszentmiklóson. Az összesen 13 824 darab építőkockából álló mozaik ugyan világrekordként még nem került hitelesítésre, de a szervezők tudomása szerint korábban még hasonlót sem alkotott senki. Érdekesség, hogy az utolsó legókockát „maga Petőfi Sándor” illesztette a figurára.
Nem kellett szerencsére sokat várniuk azoknak, akik mindig elzarándokolnak a legújabb Kolodko-szobrokhoz, ugyanis megszületett a legújabb minialkotás a budai rakpart Várkert Bazár előtti részén.
A Bereményi kalapja című kreatív portréfilm a legendás dalszövegíró, filmrendező és szépíró Bereményi Gézát mutatja be interjúk, új Cseh Tamás-klipek, filmrészletek és archív felvételek segítségével. A Bereményi kalapja a Magyar Mozgókép Fesztiválon debütált, ahol három kategóriában – Legjobb egész estés dokumentumfilm, Legjobb rendező, Legjobb vágó – is Magyar Mozgókép Díjra jelölték. A Bereményi kalapja szeptember 22-én kerül a magyar mozikba.
Erőss Zsolt 2002. május 25-én 10.30-kor első magyarként ért fel a Mount Everest 8850 méter magas csúcsára. A Magasságok és mélységek című nagyjátékfilm megtörtént eseményeken alapuló alkotás, Erőss Zsolt felesége, Sterczer Hilda szemszögéből ábrázolja a valaha volt talán legnépszerűbb magyar hegymászónk elvesztésének fájdalmát és reményt adó utat mutat a jövő felé. A főszerepben az erdélyi származású Pál Emőkét láthatjuk, míg Erőss Zsoltot Trill Zsolt alakítja.
A Pesti Magyar Színház izgalmasan indította a 2022–2023-as évadát. Augusztus utolsó és szeptember első hétvégéjén három rendezvényen képviselte magát a Hevesi Sándor téri teátrum. Az Állatkertek éjszakáján, a Te! Fesztiválon és a Pozsonyi Pikniken is elképesztő hangulatot varázsoltak a művészek, miközben kedvcsinálóként bemutatták a következő évad, a Kalandok évada előadásait is.
Az idén is várja a 6–18 éves korosztály természettudományos elemeket tartalmazó meséit és novelláit a TETT-mesepályázat. A Természettudományos Oktatásért Szabó Szabolcs Emlékére Közhasznú Alapítvány (Sz2A) által kiírt, a Richter Gedeon Nyrt. kezdeményezésével és támogatásával, valamint a Döbrentey Ildikó–Levente Péter művészházaspár védnökségével létrejött „TETT: Te és a természettudományok – mesés történetek” elnevezésű pályázatra 2021-ben több mint 500 alkotás érkezett.
Mostanáig senki nem tudott annak a 45 évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami az idén 20 éves Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről.
A „Naugye” című naplóregény íróját – ahogy bárki mást – még mindig megtalálják a nehézségek, megoldásra váró problémák, legyen szó az élet bármely területéről. Ő pedig még mindig nem rest mindezeket papírra vetni és aztán könyv formájában kiadni. Így megjelent Nagy Eszter második könyve, a „Már megint... Naugye”. Szarkasztikus humorból, szórakozásból ezúttal sincs hiány, de kendőzetlen őszinteséggel ír élete egyik legnagyobb tragédiájáról is, amit valószínűleg kevesen tudnak elérzékenyülés nélkül végigolvasni.
Már rendelhető, és kézbe lehet venni Fejes Krisztina Hullámtánc – Amíg élsz, tanulsz című könyvét, amely egy megdöbbentő utazásra invitálja az olvasót lefelé, egyenesen az alvilágba!
A köztéri falfestményekre szükség van, főleg ha Pest belső kerületeinek elhagyatott, kopott falfelületeire gondolunk. Egy jól átgondolt, igényes festmény nemcsak az adott falat dobja fel, hanem annak környékét is. Ezen gondolatok mentén készült Budapest legújabb köztéri falfestménye a VIII. kerületi Illés utcában, amit a Neopaint Works készített el Nikon One tervei alapján.
2022. június 24. és július 2. között rendezték meg a Magyar Színházak 34. Kisvárdai Fesztiválját. A versenyprogram előadásait Balogh Tibor dramaturg, színikritikus, a fesztivál művészeti tanácsadója válogatta. A színházi seregszemle idei díszvendége a zentai Magyar Kamaraszínház volt.
Csák János kulturális és innovációs miniszter indította útnak június 25-én Budapesten a Néprajzi Múzeumban a 2022-es Múzeumok éjszakája eseménysorozatot, amely országszerte mintegy 430 helyszínen több mint 2500 programmal zajlott egészen hajnalig, kiállításokkal, koncertekkel, interaktív játékokkal, rendhagyó tárlatvezetésekkel, színházi és táncprodukciókkal, kézműves foglalkozásokkal és gyerekprogramokkal.
A Rienzi című opera koncertszerű előadásával ért véget a 2022. június 9. és 22. között tizennegyedik alkalommal megrendezett Budapesti Wagner-napok. A Fischer Ádám karmester művészeti vezetésével, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara és Énekkara közreműködésével zajló fesztiválon világhírű szólisták, Catherine Foster, Christian Franz, Tomasz Konieczny, Petra Lang, Jochen Schmeckenbecher, Schöck Atala, Egils Silins, Szemerédy Károly és Stefan Vinke mellett a beugró énekesek fellépését is elsöprő tapssal és álló ovációval díjazta a közönség. Az európai és a tengerentúli sajtó érdeklődése övezte Budapesti Wagner-napokon kétszer láthatta a közönség a Müpa legendás Ring-ciklusának korszerűsített változatát, amely mellett René Pape dalestjét és a Rienzi koncertszerű előadását is élvezhette a publikum.
Alkotójuk, Kolodko Mihály szobrászművész szülővárosában, Ungváron kezdett el pici szobrokat elhelyezni a köztereken. Célja ezekkel az alkotásokkal az, hogy viccesen, játékosan, mindig valamilyen csavarral állítson emléket mesehősöknek, hírességeknek vagy művészeknek.
Alkotójuk, Kolodko Mihály szobrászművész szülővárosában, Ungváron kezdett el pici szobrokat elhelyezni a köztereken. Célja ezekkel az alkotásokkal az, hogy viccesen, játékosan, mindig valamilyen csavarral állítson emléket mesehősöknek, hírességeknek vagy művészeknek.
Alkotójuk, Kolodko Mihály szobrászművész szülővárosában, Ungváron kezdett el pici szobrokat elhelyezni a köztereken. Célja ezekkel az alkotásokkal az, hogy viccesen, játékosan, mindig valamilyen csavarral állítson emléket mesehősöknek, hírességeknek vagy művészeknek.